Csomós Miklós egykori főpolgármester-helyettest kell megkérdezni, hogy én akkor miről tudtam és miről nem, majd ő el fogja mondani – mondta a Magyar Hangnak Tarlós István. Az egykori főpolgármestert arról kérdeztük, 2011-ben tudott-e arról a jegyzőkönyvről, amelyet a bicskei pedofilügyben vettek fel a főpolgármesteri hivatalban, illetve ismerte-e a bicskei otthon kapcsán megfogalmazott pedofilvádakat. Egyúttal feltételeket is megszabott, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy elmenjen az ügyben életre hívott fővárosi vizsgálóbizottság ülésére.
„Ha továbbra is előzetesen ilyeneket állít, akkor előbb-utóbb fel fogom jelenteni Karácsony Gergelyt” – reagált Tarlós István a lapunkban megjelent Karácsony Gergely-interjú rá vonatkozó részeire. A jelenlegi főpolgármester ugyanis úgy fogalmazott, hogy Budapesten kiemelten van dolguk azzal, hogy az óriási viharokat kavart kegyelmi ügy „ezer szállal kötődik sajnos a főváros előző vezetéséhez”. – Hiszen ne felejtsük el, az ügy, amibe belebukott Magyarország legfontosabb közjogi méltósága, azzal indult, hogy 2011-ben elsikált valamit az akkori fővárosi vezetés. Akkor bejött két nevelő és született egy olyan jegyzőkönyv, amit sírás nélkül nem tudok végigolvasni. Mégis, a bejelentésük nyomán lényegében nem történt semmi, az akkori fővárosi vezetők levédték magukat, de nem védték meg a gyerekeket – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy szerinte Tarlós István tudott-e a pedofilvádakról, azt felelte, hogy erre Tarlós Istvánnak kell válaszolnia a vizsgálóbizottság előtt. – Azt egészen biztosan tudom, hogy tudott róla Tarlós István legbizalmasabb munkatársa, tudtak róla a helyettesei, és tudott róla a hivatal főosztályvezetője – fűzte hozzá.
Tarlós István kérdésünkre elmondta, nem tudja, milyen alapon jelenti ki Karácsony Gergely, hogy a környezetében lévők tudtak erről az ügyről. És egyébként is honnan tudja biztosan, hogy ki volt az ő legbizalmasabb munkatársa. – Arról a Karácsony Gergelyről beszélünk, aki tíz problémás ügyről tíz esetben közli, hogy ő semmiről nem tudott, őt félrevezették. Egyébként Csomós Miklós egykori főpolgármester-helyettest kell megkérdezni, hogy én akkor miről tudtam és miről nem. Majd ő el fogja mondani – mondta Tarlós István.
Csomós Miklóst késő este érte el lapunk, aki az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a stábjában dolgozó kollégák tudtak az esetről, tudott róla az illetékes osztályvezető, Csókay László és Pölöskei Anna is, de utóbbit nem nagyon vonták be az ügy intézésébe. – Ezt az ügyet ugyanis magasabb szinten kellett intézni, ezért is tettem meg én a feljelentést. Tarlós István és a főjegyző annyit tudott, hogy van egy feljelentés, de annak a részleteit nem ismerték. Amikor pedig eredménytelenül lezárult a nyomozás, arról nem tájékoztattam senkit, hiszen akkor lett volna értelme bárkinek is információt adni arról, ha eredményes lett volna a nyomozás. Fegyelmit pedig azért nem kezdeményeztünk, mert – a vonatkozó törvények szerint – amíg a rendőrségi nyomozás folyik, a fegyelmit fel kell függeszteni. A nyomozás lezárása után pedig nem volt mire indítani, hiszen a pedofília bűncselekmény. Bűncselekmény ügyében pedig nem lehet fegyelmit indítani – mondta az egykori főpolgármester-helyettes. Csomós Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy az ombudsmani jelentést megkapta az akkor a Balog Zoltánék fennhatósága alá tartozó Országos Szociális és Gyermekvédelmi Intézmények Főigazgatósága, nekik hivatalból foglalkozni kellett az üggyel. – A jelentés ismeretében szerintem ők el tudtak volna járni, hogy valami itt nincs rendben. Ekkor már azonban az önkormányzatnak se hatásköre, se illetékessége nem volt ebben az ügyben. Egyben megragadom az alkalmat, hogy bocsánatot kérjek az érintettektől az elszenvedettekért – tette hozzá Csomós Miklós.
Budapest korábbi főpolgármestere arról is beszélt, hogy a Karácsony Gergely által emlegetett vizsgálóbizottság – ami előtt neki meg kellene jelennie – senkit nem idézhet be, mert nem hatóság. Az is nagy kérdés szerinte, hogy mennyire hitelesek az ilyen bizottságok. Hiszen a korábbi, négyes metró beruházást vizsgálóbizottság nem vette figyelembe az OLAF 100 oldalas jelentésének konkrét megállapításait, illetve nem tartották indokoltnak Demszky Gábort meghallgatni az ügyben. A korábbi városvezető egyébként abban az esetben megy el a meghallgatásra, és mondja el a rendelkezésére álló információkat, ha a vizsgálóbizottság – amelynek a megállapításai szerinte egyébként előre borítékolhatók, hiszen „Karácsony emberei” vannak benne – meghallgatja Csomós Miklóst, Bagdy Gábort, Gy. Németh Erzsébetet és Karácsony Gergelyt, valamint megvizsgálja a főpolgármester eddigi szerepét ebben az ügyben. Ha ez nem történik meg, akkor írásban közli a bizottsággal álláspontját, és ezzel egyidejűleg azt közzé is teszi majd. – Ha a teljeskörű meghallgatásra nem kerül sor, illetve csak a lényeget kerülő kérdéseket tesznek fel a meghallgatásokon, akkor az egész vizsgálóbizottságosdit értelmetlennek, hiteltelennek és felesleges színjátéknak fogom tartani. Hozzáteszem, az ügynek ez a habosítása egészen a június 9-ig, az önkormányzati választásokig el fog tartani – hangsúlyozta az egykori főpolgármester.
Tarlós István azt is kifejtette, hogy az ellenzéki sajtó egyértelműen megírta, hogy V. Jánost, vagyis a pedofília miatt elítélt bicskei igazgatót annak ismeretében nevezték ki Demszky Gáborék 1990-ben, hogy tudott volt, az előző munkahelyéről pedofilgyanú és zaklatási ügy miatt kellett eljönnie. – Honnan lehetett volna sejteni 2010-ben – amikor átvettük a város vezetését –, hogy aki 20 éve vezet egy intézményt, és többször megerősítik tisztségében, majd határozatlan időre kinevezik, az az ember ferde hajlamú – tette fel a kérdést, furcsának nevezve egyúttal, hogy miközben ő nyilatkozik a ciklusában történt ügyekről, többen hallgatnak. – Különösen Balog Zoltán, ha már belekeverte az ügybe a fővárosi önkormányzatot – fogalmazott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy V. János 20 évet dolgozott Demszky Gábor városvezetése alatt, és alig kettőt 2010 után, és eközben az ügyben az egyetlen jogi lépést, a rendőrségi feljelentést Csomós Miklós alpolgármester tette azt követően, hogy bejelentés érkezett hozzájuk. Azt pedig szánalmas grammatikai játéknak tartja, hogy Karácsony Gergely most azzal próbálkozik, nem feljelentés, hanem bejelentés született. Ennek akkor lenne jelentősége, ha a rendőrség nem indított volna nyomozást. A rendőrség viszont elrendelte a nyomozást, majd miután nem talált bűncselekményt, azt lezárta. Mintegy 4 hónappal a rendőrségi vizsgálatot követően az intézmény fenntartója a Balog-féle, akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma lett. Itt megjegyezte, hogy 2016-ban robbant ki a botrány az igazgatóról, börtönbe került, de akkor már rég nem a főváros intézménye volt a bicskei gyermekotthon. – Vagyis Balog 2016-ban tüntette ki az igazgatót – magyarázta a helyzetet Tarlós István.
Megszavazta, majd élére állt az ellene indult hadjáratnak
Tarlós István hosszan kitért V. János fővárosi kitüntetésére is, felhívva a figyelmet, hogy az előterjesztést készítő bizottság tagja volt az a Gy. Németh Erzsébet, aki a 90-es évek közgyűlésének egyik meghatározó tagja volt. Nem tett ellenvetést a kitüntetés kapcsán, majd a közgyűlés előtt is megszavazta az előterjesztést. – Nem vádaskodom, de el kellene hinnem, hogy Gy. Németh Erzsébet hírét sem hallotta V. Jánosnak és előéletének. Felvetődik a kérdés, ha ő hírét sem hallotta ennek az embernek, akkor 2011-ben az akkor friss városvezetésnek ugyan hogyan kellett volna róla többet tudni – érvelt Tarlós István. Véleménye szerint úgy mehetett át a közgyűlési szavazásnál a kitüntetés, hogy a 25 fős, lényegében nem közismert emberekből álló listát senki nem olvasta végig. Az általa kapott Bárczy István-díj pedig nem olyan rang, mint a díszpolgári vagy a pro urbe elismerés – mondta Tarlós István.
Az előterjesztést megszavazta Karácsony Gergely is, elődje pedig nem érti, hogy miért próbálja őt is exponálni az ügyben. – Aztán itt van Karácsony Gergely szerepe. Ahogy a zuglói parkolási ügyben, vagy a patkányirtási közbeszerzés esetében, úgy ebben az ügyben is, előbb megszavazott egy határozatot, majd hirtelen élére akar állni az az ellen folytatott harcnak – mondta.
Mint mondta, a V. János ügyében hozott ítélet 2019. szeptemberében vált jogerőssé. Az Index pedig nyilvánosságra hozta, hogy ezt követően Tarlós István jelentette be, hogy vissza kell vonni a kitüntetést. Erre azonban csak a választást követően került sor, amikorra Karácsony Gergely került a főpolgármesteri székbe, és ezért ő vonta vissza a kitüntetést. – Hangsúlyozom, akkor már ő is tisztában volt azzal, hogy miért került sor kitüntetés visszavonására, illetve hogy ő is érintett az ügyben, hiszen megszavazta a közgyűlési határozatot, mégsem állított fel vizsgálóbizottságot, hogy kiderüljön, miként történhetett mindez a városházán. 2020-ban megkeresték a sértettek és kártérítést igényeltek, illetve bocsánatkérésre szólították fel. A kártérítési igényt elhárította, bocsánatot nem kért, és még ekkor sem látta szükségét városházi vizsgálóbizottság felállításának. 4-5 év elteltével hirtelen jutott eszébe a bizottság felállítása, ahol hőssé akar válni, és már előre prejudikál – hangsúlyozta.
