Az Európai Bíróság elutasította a Magyarország és Lengyelország által a kiküldött munkavállalók jogait megerősítő irányelvvel szemben benyújtott megsemmisítés iránti kereseteket – adta hírül a luxemburgi székhelyű testület, amelyet a hvg.hu szemlézett.
A direktíva ellen annak módosításakor, 2018-ban tiltakozott a bíróságon a két kormány. A módosítás lényege az volt, hogy a más tagországban dolgozó, ám a hazájában működő cég alkalmazásában álló munkavállalók jogai bővüljenek úgy, hogy a kiküldött dolgozók munkafeltételei ne legyenek rosszabbak, mint az adott országban más szerződési formában munkát vállalóké.
Az unió célja az volt, hogy a kiküldött munkavállalók munka- és foglalkoztatási feltételei a lehető legközelebb álljanak a fogadó tagállamban letelepedett vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalókéhoz. Az irányelv azonban tiltakozást váltott ki az EU keleti országaiban, mivel az alapvetően magasabb munkaerőköltséget jelent a cégek számára, ezzel pedig csökken a versenyképességük a nyugati cégekkel szemben.
Magyarország és Lengyelország kereseteiben többek között az irányelv elfogadásához választott téves jogi alapra, az uniós alapszerződésnek a szolgáltatásnyújtás szabadságát biztosító cikkének, illetve a szerződéses kötelezettségekről szóló „Róma”-rendelet megsértésére megsértésére hivatkozott, de a bíróság ezt elutasította. A bíróság kedden bejelentett döntése várható volt, mivel már Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok is hasonló véleményt fogalmazott meg idén májusban.
Az uniós szabályozás azokat a munkavállalókat érinti, akik egy országban nem ottani vállalkozás alkalmazottjaként dolgoznak, hanem egy hazájukban alapított cégtől kapják fizetésüket, adót is hazájukban fizetnek. Ilyenek például azok a magyar kőművesek, akik egy magyar cég alkalmazásában, de Németországban dolgoznak építkezéseken – magyarázza a portál.
A tárgyalások során a kelet-európai országok elsősorban a francia kormánnyal kerültek szembe, ám az utolsó pillanatban csak a magyarok és a lengyelek utasították el az irányelv elfogadását. A kormány abban bízott, hogy a testület még 2020. július 30-a, vagyis a hatálybalépés időpontja előtt megsemmisíti a jogszabályt – mivel ez nem történt meg, az irányelv időközben hatályba lépett.
Nem ez az első eset, hogy a magyar kormány uniós jogalkotással kapcsolatos keresetét utasítja el az Európai Bíróság. Ilyen volt az úgynevezett első kvótaper, amelyben a bevándorlók át- és elhelyezéséről szóló jogszabály jogszerűségét vitatta a kormány. A múlt héten pedig a bíróság főtanácsnoka hirdette ki indítványát a Sargentini-jelentés szavazása miatti tiltakozás ügyében, ezúttal is Magyarország ellen.
