Alapvetően pozitívan értékelik a nagyobb hazai zöldszervezetek a két ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter csütörtöki vitáját, amelynek fókuszában a környezetvédelem, illetve a zöldpolitika állt. A kevesebb mint egyórásra sikeredett csörtét a Greenpeace és a Hvg szervezte, részletes összefoglalónkat ITT olvashatja.
A Greenpeace-nél komoly eredménynek tartják, hogy a zöldpolitika az egyetlen olyan szakpolitikai téma, amelyről külön is vitáztak a miniszterelnök-jelöltek. Mint azt Perger András, a szervezet klíma- és energiakampány-felelőse a Magyar Hang megkeresésére elmondta, mind Dobrev Klára, mind pedig Márki-Zay Péter üdítően felkészült volt. Látszott ugyanakkor az is, hogy egyikük sem a környezetvédelem területéről érkezett. – Dobrev Klára uniós politikusként vett részt a vitában, azokat az érveket hangoztatva, amelyek Európa-szerte meghatározók, emellett felfedezhető volt a szegényekről, rászorulókról való gondoskodás is, mint baloldali elem. Ezzel szemben Márki-Zay polgármesterként és korábban az energetikai szektorban tevékenykedő mérnökként a jobboldali megközelítés útját választotta, és a túlfogyasztás problémáját, illetve a fogyasztás csökkentésének szükségességét hangsúlyozta – fogalmazott Perger András, aki szerint a vita fő hozadéka, hogy a zöldpolitika téma lett.
Hiánycikk a rendszerszintű gondolkodás
A Greenpeace szakértője hiányolja ugyanakkor a rendszerszintű gondolkodást. Szavai szerint egy vitában jól hangzik ugyan a betétdíj bevezetése, arról azonban egyik fél sem ejtett szót, hogy a hulladéktermelés visszaszorítása kellene, hogy legyen a cél. Szintén jó hír, hogy mindkét ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint vissza kellene emelni minisztériumi szintre a környezetvédelmet, ám ennél fontosabb lenne, ha a kormányzást áthatná az ökológiai látásmód. Példaként említette az ausztriai helyzetet, ahol egyazon tárca felel az innovációért, az energetikáért és a környezetvédelemért.
Perger András szerint ez a hiányosság napjainkban is felfedezhető, hiszen például a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásakor fel sem merül a benzin- és dízelüzemű járművek környezetre gyakorolt káros hatása. De ugyanez a helyzet a családok felújítási támogatása esetében is, hiszen semmilyen környezetvédelmi, energiatakarékossági ösztönző nincs a rendszerben.
Perger András szerint egyébként már megindult a szemléletváltás a politikában és a közvéleményben is, aminek ékes példája, hogy Karácsony Gergely főpolgármester leginkább a zöldprogramjával, pontosabban annak megvalósítatlan pontjaival kapcsolatban kapja a legtöbb kritikát, és nem is feltétlenül a politikai ellenfeleitől, hanem azoktól, akik korábban támogatták.
Reményét fejezte ki, hogy a zöldpolitika a jövőben kampánytéma lesz a következő fél évben is, amiről Orbán Viktor, valamint kihívója vitatkozni fognak.
Dobrev javaslatai energiapazarláshoz vezetnek
Megkerestük a Levegő Munkacsoport elnökét, Lukács Andrást is, aki a következőket írta: „A vita elején, amikor általánosságban volt szó az éghajlatvédelmi intézkedések szükségességéről, Dobrev Klára sokkal meggyőzőbb volt, mint Márki-Zay Péter: láthatóan jól tudta kamatoztatni az Európai Parlamentben szerzett tapasztalatait. Amikor azonban a gyakorlati teendőkre került a sor, fordult a kocka: Márki-Zay-val ellentétben Dobrev olyan intézkedéseket javasolt, amelyek megvalósítása sokat ártana a magyar társadalomnak és az éghajlatvédelemnek is. Arra hivatkozva, hogy a szegényeket segíteni kell, az energiaárak alacsonyan tartását szorgalmazta.
Ez azonban – amint arra Márki-Zay is rámutatott – energiapazarláshoz vezet és rontja az energiahatékonysági, illetve megújuló energiás beruházások megtérülését. Márki-Zay Péter ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az energiaárak és a szociális támogatások kérdését külön kell választani. Ebben azért is van igaza Márki-Zaynak, mert Dobrev javaslatának megvalósítása növelné társadalmi igazságtalanságokat is. Az üzemanyagok jövedéki adójának Dobrev által javasolt csökkentése például nyolcszor annyi támogatást juttatna a lakosság leggazdagabb 10 százalékának, mint a legszegényebb 10 százalékának, hiszen az előbbiek nyolcszor annyit költenek autózásra, mint az utóbbiak. Dobrev ugyancsak a szegények megsegítésének szükségességére hivatkozva azt is kijelentette – Márki-Zay álláspontjával szemben –, hogy a szeméttel fűtőket nem szabad megbüntetni. Ezzel Dobrev azokat védené, akik jogsértést (súlyosabb esetben bűncselekményt) követnek el, ösztönözve a jogszabályok megsértését – mégpedig a jelen esetben olyan jogszabályokét, amelyek mindannyiunk egészségét, életét hivatottak védeni.”
A Párbeszéd támogatja Márki-Zay zöldpolitikáját
A Párbeszéd mindeddig nem állt egyetlen jelölt mellé sem azok után, hogy társelnökük, Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelölti előválasztáson második helyezettként visszalépett Márki-Zay Péter javára. A párt azonban a zöldpolitikáról szóló vitára reagálva elérkezettnek látta az időt az egyértelmű állásfoglalásra.
Mint a párt közleménye hangsúlyozza, miután a jelölti verseny Dobrev Klára és Márki-Zay Péter vetélkedésére szűkült, egyik legfontosabb céljuknak zöldpolitikájuk megvalósulását tartják. Ennek tükrében üdvözölték, hogy Márki-Zay kiállt az önálló, klímaügyet is magába foglaló zöld minisztérium mellett, egyértelművé tette, hogy felmondaná a Paks II.-szerződését, hangsúlyosan említette az energiahatékonyság kérdését, átfogó, megújulós beruházásokat is integráló épületenergetikai felújítási programot javasolt, valamint fontos területként nevezte meg a vízgazdálkodási reformot, a levegőminőség javítását, a városi zöldterületek növelését, illetve a hulladékcsökkentési feladatokat.
– Ennek nyomán támogatjuk Márki-Zay Péter zöldpolitikai törekvéseit. Mindemellett elengedhetetlenül fontosnak gondoljuk, hogy az előválasztás második fordulójában az a miniszterelnök-jelölt győzzön, akinek a legnagyobb esélye van Orbán Viktor leváltására, és a zöld fordulat megvalósítására: Paks II. és más környezetpusztító beruházások leállítására, természeti értékeink megvédésre – áll a Párbeszéd közleményében.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke megkeresésünkre szintén üdvözölte, hogy a jelölek külön vitában fejtették ki álláspontjukat a zöldkérdésekről és a klímapolitikáról. Szavai szerint mind Dobrev Klára, mind pedig Márki-Zay Péter részéről elhangzottak olyan célkitűzések, amelyek az LMP porgramjában is benne vannak. Ilyen a mindkettejük által hangoztatott önálló környezetvédelmi minisztérium, illetve a fosszilis üzemanyagok kivezetése. Ezek mellett Dobrev által említett 65 százalékos klímacél, míg a Márki-Zay által hangoztatott betétdíj, illetve a vízgazdálkodás, illetve a vízgazdálkodás is szimpatikus volt Kanász-Nagy Máténak.
Hiányolta ugyanakkor, hogy egyik politikus sem fogalmazott meg markáns kritikát a kapitalista rendszerrel szemben, ami szerinte jelenleg az emberek, a természeti erőforrások kizsákmányolására épül. – Ha valóban a zöldpolitikát akarjuk szolgálni, akkor ki kell mondani, hogy ezt a rendszert lejjebb kell csavarni. Minőségi életben és nem a növekedésben kell gondolkodni, ennek kell átjárnia a politikát. Ám ezt egyik jelöltnél sem láttuk – fogalmazott az LMP politikusa, megjegyezve: ezen hiányosságok miatt nem szeretne sem pártja, sem pedig saját maga nevében győztest hirdetni.
