Magyarországon, 2021-ben összesen több mint 3,2 millió tonnát szemeteltünk össze, ami egy főre lebontva átlagosan 336 kilogrammot jelent. Ennek 32 százalékát hasznosították, 60 százalékát ártalmatlanították, a maradék 8 százalék pedig a technológiai veszteségből, illetve az ideiglenesen tárolt mennyiségből adódik össze. A kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervével és az európai uniós irányelvekkel összhangban 2021-ben módosította a vonatkozó törvényt, amely a hulladékot immár nyersanyagként kezeli, arra ösztönözve a gyártókat, hogy már az előállításnál szorítsák vissza a szemét keletkezését, illetve minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként. Az elmúlt években számottevően nem változott a hulladék mennyisége, annál nagyobb változáson megy át ugyanakkor a hulladékgazdálkodási rendszer.
Mint ismert, július 1-től a Mol veszi át a piac felügyeletét, a kormány tavaly 35 évre szóló koncessziós szerződést írt alá a céggel, amely a MoHu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. nevű vállalkozásán keresztül irányítja a területet. Ennek leginkább az ipari hulladékkezelés terén látszik majd a hatása. Ez az az ágazat ugyanis, ahol a valódi bevétel realizálódik, vagyis itt érvényesül igazán a Mol monopolhelyzete, és feltehetően a profit ígérete motiválta a 2058-ig szóló szerződés megkötését is. A Szabad Európa márciusi cikkéből kiderült, a hulladékiparban eddig működött kis- és közepes vállalkozások körében csődhullámot indíthat el a három és fél évtizedes koncesszió, mivel a kiszolgáltatott helyzetbe kerülő cégek nem tudják majd tartani a lépést, ha az állami szereplő szabja meg az árakat és a működési feltételeket.
Mindebből a hétköznapokon keveset érzékelünk, hiszen a Mol a lakossági hulladékkezelés esetében feltehetően minden régióban azokkal a cégekkel szerződik majd, amelyek eddig is végezték a munkát. Budapesten mégsem egyszerű a helyzet, ezt a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) dolgozóinak tavaly októberi sztrájkja is jelezte. Akkor Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a fővárosban gyakorlatilag leállt a szemétszállítás. A problémát a városvezetés szerint az okozta, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) nem fizeti ki az FKF-nek a budapestiek által befizetett szemétdíj rá eső részét: 3 év alatt összesen 15 milliárd forintot tartott vissza a kukaholding. A Mol és az FKF közötti kontraktus ugyanakkor legalább az eddigi működés feltételeit garantálhatja.
Megkérdeztük a budai kerületeket, hogy milyen problémákat tapasztaltak a lakossági és a közterületi hulladékgyűjtés terén, és hogy számítanak-e változásra július 1-től. – A korábbi működéshez képest nem tapasztalunk számottevő eltérést – mondta a Budai Hangnak Rácz Ferenc, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának üzemeltetési főosztályvezetője. – Minden rendszernek vannak hibái, de ez jelen esetben független attól, hogy a Mol átveszi a piacot. A legtöbb lakossági panasz a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban érkezik hozzánk, előfordul, hogy kimarad egy-egy szállítás, ami kapacitáshiányra vezethető vissza, az FKF is küzd a minden ágazatot érzékenyen érintő munkavállalói hiánnyal.
Rácz Ferenc elárulta, a közterületi hulladékszállítással egy konzorciumot bíztak meg, ezt a munkát tehát nem az FKF végzi, a kerület így kevésbé függ a piac állami szereplőjétől (bár a szemetet így is a Mol telephelyén rakják le). Óbuda-Békásmegyeren lényegesen több köztéri szemetes található, mint a főváros más pontjain, vagy akár az európai nagyvárosokban, ami a fenntarthatóság szempontjából problémás, ezért is szeretné a kerület csökkenteni a számukat. – A kevésbé használt ládákat távolítanánk el, ehhez azonban először fel kell mérni a lakossági igényeket, és feltérképezni, hogy mely területekről nem hiányozna a hulladékgyűjtő. Bevezettünk egy szoftveres minőségbiztosítási rendszert, amelynek részeként a kukák ürítését végző cég alkalmazottai minden alkalommal beolvassák a ládán található QR-kódot – és lefényképezik a tárolót –, mi pedig ez alapján monitorozzuk a folyamatot. Így tudunk dönteni arról, hogy a kerület egyes részein milyen gyűjtési kapacitásra van szükség – mondta a főosztályvezető.
Rácz Ferenc hangsúlyozta, fontos feladatuk a szemléletformálás, a hulladékkezelési szokások átalakítása, mert hiába halljuk nap mint nap, hogy változtatnunk kell az életmódunkon, ha meg akarjuk óvni a környezetünket, a szemetelés terén ebből szinte semmi sem látszik. – Nagyon sokan ürítik például a háztartási hulladékot a köztéri tárolókba, teletömve azokat, így a rendeltetésszerű használatra nincs esély, a járókelők pedig nem viszik el a kidobandó dolgokat a következő edényig, hanem lerakják a kuka mellé a földre, így idővel kisebb hegyek alakulnak ki.
Nem javult a helyzet az illegális szemétlerakás terén sem, a tavalyi év első öt hónapjával összehasonlítva 15–18 százalékkal több hulladék került ki szabálytalanul a III. kerületben. Eddig mintegy 3 ezer köbméternyit szedtek össze – egy lomtalanítás alkalmával körülbelül 21 ezer köbméter keletkezik, az arányok jól jelzik, hogy milyen súlyos probléma az illegális szemetelés. – Dübörgött az építőipar, látványosan megnőtt az építkezéshez használt nyersanyag mennyisége, így jóval több hulladék halmozódott fel, amelynek egy része a kerület zöldterületein végezte. Nagy hangsúlyt fektetünk ennek összegyűjtésére, a folyamatosan növekvő energiaárak és az infláció miatt azonban ez egyre komolyabb terhet ró az önkormányzatra.
– Örömteli ugyanakkor a civilek szerepe a szemétgyűjtésben: gimnáziumok, egyetemek, cégek és egyesületek segítségével hatalmas területeket tudtunk megtisztítani eddig. Minden hétre akad jelentkező, legutóbb az ELTE Radnóti Gyakorló Gimnázium tanulóival és a SkyDog kutyaiskola munkatársaival 200 ezer négyzetméteren tüntettük el a hulladékot, közel 100 köbméter szemét gyűlt össze – mondta Rácz Ferenc.
A II. kerületben a közterületi hulladékgyűjtőkre sincs panasz és a szemétszállítás is folyamatos, tudtuk meg Varga Előd Bendegúz alpolgármestertől. Problémát egyedül a közlekedési anomáliák jelenthetnek: a kerület magasabban fekvő részein található szűk utcákba olykor nem tud behajtani a kukásautó a szabálytalanul parkoló járművek miatt, ezt az önkormányzat fizikai akadályokkal igyekszik kiküszöbölni. A szelektív hulladék esetében szintén előfordul, hogy kimarad egy-egy szállítás, de az FKF ezen alkalmakat is igyekszik csökkenteni.
Az illegális szemétlerakás ugyanakkor itt is látványos probléma, a kerület fekvése, és a jelentős zöldterület miatt. – A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a hulladék általában nem önkormányzati, hanem a Pilisi Parkerdő felügyelete alá tartozó területre kerül ki – mondta az alpolgármester. – Mást nem tehetünk, mint hogy közösségi szemétszedési akciókat hirdetünk, így próbáljuk megtisztítani a természeti környezetet. Szerencsére az elmúlt időszakban csökkent az illegálisan kihelyezett hulladék mennyisége.
Varga Előd Bendegúz hangsúlyozta, az önkormányzat külön szerződést kötött az FKF-fel a kerületi kezelésben lévő útvonalak tisztán tartására: kézi erős takarításra és locsolóautós tisztításra egyaránt. – Ez azt jelenti, hogy az alapszolgáltatáson felül további 10-12 takarító dolgozik az utcákon. Esetenként ez faltól falig tisztítást is magában foglal: a lezárt közterületen az úttest mellett a járdákról is eltávolítják a szennyeződéseket.
A piac átalakításának nincs hatása az I. kerületre sem: a Budavári Önkormányzat területén 2023. június végéig érvényes közszolgáltatási szerződés alapján a szemetet a Budapesti Közművek Zrt. szállítja el heti 2, illetve turistaszezonban heti 3 alkalommal – tudtuk meg Újszászi Györgyi környezetvédelmi referenstől.
Az önkormányzat bővítette a hulladékgyűjtők kapacitását 61 darab 3 × 80 literes szelektív gyűjtő kihelyezésével, illetve vállalta 131 darab 35 literes hulladékgyűjtő ürítésének költségeit. A nehézségek ugyanakkor többrétűek. A gyűjtés szervezésében gondot jelent a turisták rapszodikus száma, ezért a turisztikai szempontból nagy forgalmú helyeken a rendszeres alkalmakon felül az önkormányzat további hétvégi ürítést rendelt a Budapesti Közművektől. Nehézséget okoz a szelektív gyűjtők esetében a tudatosság hiánya: sok edénybe vegyesen dobják a hulladékot, nem figyelve az adott eszköz funkciójára. Ugyancsak kihívást jelentenek az eldobott cigarettacsikkek, mivel a járókelők ez esetben sincsenek mindig tekintettel a kihelyezett csikktartóra, rendszeresen azok mellé hajítják a maradékot.
Az illegális szemétlerakás azonban nem okoz problémát a kerületben, egyedül a hulladékszigetek környékén helyeznek el a lakosok kis mennyiségben helytelenül szemetet, elsősorban építési hulladékot.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/16. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg, április 21-én.
