Százmillió forintról dönthetnek

Százmillió forintról dönthetnek

Óbuda (Fotó: Kiss László / Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Sószoba építése az óvodában, kisbabahinta telepítése, madárles és tanösvény kialakítása – ilyen és ehhez hasonló projektek valósultak meg Óbuda-Békásmegyer lakóinak javaslatára az elmúlt időszakban. A kerület ugyanis évente lehetőséget biztosít arra, hogy a közösségi költségvetés keretein belül a helyben élők szavazhassanak arról, milyen új fejlesztések történjenek. De vajon mik az óbudaiak legjellemzőbb kívánságai és problémái? Hogyan változtatott mindezen a koronavírus-járvány? Egyáltalán milyen ötletek valósíthatók meg a közösségi költségvetéssel? A III. kerületi önkormányzatot kérdeztük.

Közösségi szemléletváltás

– Az idei már a negyedik év, hogy meg tudjuk hirdetni a közösségi költségvetést Óbuda-Békásmegyeren – válaszolta Kiss László, a III. kerület DK-s polgármestere a Magyar Hang megkeresésére. Mint fogalmazott, ezt óriási eredménynek tartják, főleg, ha az elmúlt évek kiszámíthatatlanságára, súlyos forrásmegvonásaira, szokatlanul nehéz helyzeteire gondolunk.

A rendelkezésre álló keret százmillió forint, amit tíz körzetben osztanak el, azaz minden körzetben tízmillió forint értékű fejlesztésre lesz lehetőség. Idén a kampány javaslattevő szakasza februártól április 1-jéig tart, utána ül össze a szakmai csapat, hogy az online és a papíron érkező ötleteket csoportosítsák. Végül az általuk áttekintett javaslatok közül szavazhatnak a lakosok arról, melyik ötlet megvalósulásának örülnének.

Persze kérdés, mennyire mozgatja meg a kezdeményezés a lakosokat: míg 2021- ben közel 6500-an szavaztak a nekik tetsző ötletekre, tavaly már 7290-en, de a kerület is dolgozik azon, hogy minél többeket sikerüljön bevonniuk. A polgármester elmondta, tavaly például a Transparency International Magyarországgal együttműködésben kerületszerte workshopokat tartottak: a műhelyeken kártyajátékok, gondolatébresztő beszélgetések, szakmai viták segítségével sikerült egy-egy ötletet teljesebbé, kidolgozottabbá, megvalósíthatóvá alakítani. Ezt idén is folytatni fogják. – Emellett folyamatosan, minden csatornánkon igyekszünk eljuttatni ennek a lehetőségnek a hírét a kerületieknek, és hangsúlyozni: vegyenek részt a közös döntésekben – mondta Kiss László.

Tarolnak az óvodai fejlesztések

És vajon mik a kerületben élők legjellemzőbb kérései, problémái? Kiss László szerint az óvodai közösségek rendkívül erősek és összetartók, így az a tapasztalatuk, hogy az óvodai fejlesztési javaslatok mögé nagyon sokan fel tudnak sorakozni. Úgy véli, ez idén sem lesz másképp. De egyre több közösségi terekkel, zöldfejlesztésekkel kapcsolatos ötlet is érkezik.

Czékó Gábor, az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofi t Kft. ügyvezetője szerint az óvodai-bölcsődei intézmények fejlesztésében különféle trendek fi gyelhetők meg. Míg 2020-ban szinte minden intézményhez trambulint kértek, ’21-ben az árnyékolás és az udvarok talajának javítása volt a jellemző, hogy azok ne legyenek porosak, kiszáradtak. 2022-ben viszont már inkább az óvodák belső tereinek javítására irányultak az ötletek, mint például sószoba és fejlesztőszoba kialakítása, vagy éppen a padló cseréje természetes anyagra.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/07. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg február 17-én.