Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
A vízilabda elkényeztette a szurkolókat és az egész magyar sporttársadalmat, természetes volt, hogy mindig aranyérmet hozunk, de az odavezető útról senki sem beszélt – mondta a Budai Hangnak Fodor Rajmund, olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, aki edzőként tavaly március óta irányítja a II. kerületi vízilabda szakosztály munkáját. A Kemény Dénes-féle aranycsapat tagjával a győztes mentalitásról, a siker utáni törvényszerű elkényelmesedésről és a szerbek elleni kőkemény meccsekről beszélgettünk, de az interjúból az is kiderült, hogy miért szerződött Szaúd-Arábiába, hogy miért jó télen is nyitott medencében edzeni, és hogy miért nem sikerül eladhatóvá tenni a vízilabdát.
Sószoba építése az óvodában, kisbabahinta telepítése, madárles és tanösvény kialakítása – ilyen és ehhez hasonló projektek valósultak meg Óbuda-Békásmegyer lakóinak javaslatára az elmúlt időszakban. A kerület ugyanis évente lehetőséget biztosít arra, hogy a közösségi költségvetés keretein belül a helyben élők szavazhassanak arról, milyen új fejlesztések történjenek, idén 100 millió forint sorsáról dönthetnek. De vajon mik az óbudaiak legjellemzőbb kívánságai és problémái? Hogyan változtatott mindezen a koronavírus-járvány? Egyáltalán milyen ötletek valósíthatók meg a közösségi költségvetéssel? A III. kerületi önkormányzatot kérdeztük.
ArcMás és Lelki fröccs – évek óta sikerrel futó rendezvénysorozatok a Kaszásdűlői Kulturális Központban (3K), mindegyikben ismert embereket hívnak, előbbiben a szokotthoz képest másfajta arcukat megmutatva, utóbbiban a pszichológia felé kalandozva, alvásterápiától a divatos étrendekig. Az elmúlt évtizedben egyébként is rendkívül népszerűvé váltak nálunk a pszichológiai témájú kötetek, rendezvények. Hogy megbizonyosodjunk, elég szétnézni a könyvesboltok sikerlistás polcain. Remekül ráérzett tehát erre is a 3K, mely idén tíz éve, 2013-ban nyitotta meg kapuit. Cikkünkből megismerhetik a jubileumát ünneplő intézményt, és kiderül az is, hogyan született meg a „kis ékszerdoboz a lakótelep közepén
A budai Vár kormányzati negyeddé alakítása a szemünk előtt zajlik, de a hatalmi elit a szimbolikus helyszínen túl is előszeretettel terjeszkedik az I. kerületben. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük, merre bukkanhatunk rá a NER felső körére. Hol fürdőzik Rogán-Gaál Cecília, milyen viccel csábít Schmidt Mária, és hogyan másolta egymást Rákay Philip és Bayer Zsolt?
Csupán néhány ház őrzi ma az egykor volt Tabán emlékét: áll belőlük a Szent Katalin-templom mellett, az Apród utcában, a Szarvas téren, az Attila úton és a Czakó utcában is. A negyed történetét jól ismerjük még Krúdy Gyula és Márai Sándor írásaiból és városi legendákból, melyek nyomán jórészt hamis kép él bennünk a Tabánról, még kétes hírét is álromantikus nosztalgiával fogadjuk. És épp emiatt olyan nehéz könyvet írni róla. Nem véletlen, hogy Beliczai Bea nem a megszokott módon meséli el a városrész történetét. A Bellibro kiadó gondozásában megjelent Tabán – fényképek, történetek című kötet 150, köztük számos eddig nem látott felvételen, valamint írók, fővárosi tisztviselők elbeszélésein és újságcikkeken keresztül eleveníti fel a legendás negyed a múltját, és mutatja be annak tragikus sorsát.
Mankót ad és méltóságra tanít a Csillagház, vagyis a III. kerületi Csillagház Gyógypedagógiai Általános Iskola: az értelmileg és testileg is korlátozott gyerekekből képességeik legjavát hozzák ki az óbudai iskolában, hogy későbbi életükben maguk is dönthessenek a sorsukról. Mi a legfontosabb a különleges helyzetű gyermekek nevelésében? Milyen nehézségekkel szembesül az intézmény? Hogyan beszélgetnek a szakemberek egy megszólalni képtelen kisgyermekkel? És mi az, amit a legnehezebb közölni a szülőkkel? Riportunkból sok egyéb mellett erre is választ kaphatnak.
Kilenc év pereskedés, repüléstől való eltiltás, kilakoltatási kísérletek, kifizethetetlen állami követelés – a magyar sportrepülés bölcsőjének számító Hármashatárhegyi repülőtér meglehetősen zaklatott közelmúlttal rendelkezik. Az ügy végül rendeződni látszik, a reptér jövője helyzete azonban még így is kellően bizonytalan. A több mint száz éve működő, a tagok által csak Emesének becézett Műegyetemi Sportrepülő Egyesületet kérdeztük dicső múltról és homályos jövőről.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a február 17-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
