Egyelőre nem tudni, meddig szünetel az ellátás a Szent János Kórház több részlegében. A kardiológiai, a gasztroenterológiai, az endokrinológiai, illetve a neurológiai osztályokon tavaly év végén, illetve január első napjaiban húzták le a rolót – elvileg ideiglenesen –, mert nem maradt hadra fogható munkaerő.
Nagy győzelem, nagy jövő, kis győzelem, kis jövő – szólt Orbán Viktor miniszterelnök fő kampányüzenete 2010-ben, amit a kormányfő megerősített 2014-ben is. Hogy az ígéretekből mi valósult meg az elmúlt 10–14 évben, az a főváros és Pest megye egyik legfontosabb egészségügyi intézménye, a Szent János Kórház vonatkozásában jól látható: legfeljebb a pusztulás kapcsolt nagyobb sebességfokozatba. A több százezer budai és agglomerációban élő ember ellátását biztosítani hivatott centrumkórház ingatlanjainak siralmas állapota, az emberhez – beteghez, orvoshoz, ápolóhoz, látogatóhoz, és az elhunytakhoz is – méltatlan viszonyok, omladozó falak, az ablakréseken süvítő szél, vagy a 30-40 évvel ezelőtt is elavultnak számító fűtésrendszer régóta közismert probléma. A súlyos gondok az Orbán Viktor-i ígéretnél konkrétabbakra is ösztönözték a döntéshozókat: 2018-ban nagy médiafelhajtás mellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – a térség akkori országgyűlési képviselője –, Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester és Varga Mihály pénzügyminiszter közösen jelentették be, hogy a létesítmény a kormányzati ciklus végére teljesen megújul.
Hogy ebből mi valósult meg, közismert, így aligha okozhattak meglepetést a romlás újabb tünetei: amikor 2023 nyarára elapadt a meleg víz, majd az őszi fűtési tesztüzemben több osztályon plédeket osztogattak, és hősugárzókat üzemeltek be az ápolók, de akadt olyan részleg is, amit inkább kiürítettek. A radiátorok azóta is időszakosan hidegek, míg máshol az utcát fűtik. A fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézmények műszaki karbantartását egyébként tavaly július óta, a vidékiekét pedig idén januártól a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), pontosabban annak alvállalkozójaként a NER-közeli B+N Referencia Zrt. végzi – évi 100 milliárd forintért.
Tavaly év végén a pusztuló falak közötti ellátás leépülése újabb fokozatba kapcsolt: egyes területeken olyan súlyos munkaerőhiány alakult ki, hogy már a minimumfeltételeket sem sikerül teljesíteni. Karácsonyra a kardiológiai ellátás vált elérhetetlenné, év elején pedig kiderült, hogy a gasztroenterológia, az endokrinológia és anyagcsere osztály, valamint a neurológia sem fogad betegeket. Mindezek mellett a súlyosabb baleseti sérüléseket sem tudják teljes kapacitással ellátni. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő január 8-ai Facebook-posztja szerint a szintén budai Szent Margit Kórház ugyancsak nem tudja biztosítani a teljes gasztroenterológiai ellátást, illetve a gyomor-bélrendszeri vérző betegek ellátását, így az érintetteket más intézménybe kell szállítani.
Fontos előzmény, hogy tavaly olyan kormányzati döntés született, amely szerint a kórházaknak a vállalkozói szerződéseket ki kell vezetniük, január 1-jétől már nem köthető ilyen megbízás, és nem alkalmazhatnak munkaerőt közvetítőcégeken keresztül sem, ami elsősorban az ápolók – „bérnővérek” – foglalkoztatását érinti. Nekik ugyan felajánlották az egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alatti foglalkoztatást, ám a lehetőséggel olyan kevesen éltek, hogy osztálybezárásokat eredményező kapacitáshiány alakult ki: nemcsak Budapesten, de tucatnyi vidéki kórházban is.
A helyzetért a kormány nem vállalja a felelősséget. Takács Péter egészségügyi államtitkár az MTI-ben megjelent közleményében hangsúlyozta, számítottak arra, hogy „a bérnővéreket kizsákmányoló profitéhes vállalkozások hergelésének ellenzéki politikusok és magukat szakértőnek nevezők is felülnek, és a politikai haszonszerzés érdekében attól sem riadnak vissza, hogy a szakdolgozókat és a betegeket riogassák”.
Az aktuális helyzettel kapcsolatban kérdésekkel fordultunk a Szent János Kórházhoz. Azt szerettük volna megtudni, hogy az intézkedéseknek köszönhetően mennyivel változott az intézményben szolgálatot teljesítő ápolók és orvosok száma, előreláthatóan mikorra állhat vissza a korábbi szintre az ellátás a belgyógyászati (kardiológia, diabetológia, gasztroenterológia) és a neurológiai osztályokon. Válaszukban azt írták, jelentősen, közel 40 százalékkal csökkent a bérnővérek részvételi ideje az ápolásban, több osztály már a múlt évben is a közreműködésük nélkül működött, és tavaly bérnővérek nélkül indították el az új sürgősségi betegellátó osztályt, ahol 2023-ban 9518 beteget fogadtak. A vállalkozó orvosok számának változása pedig nem befolyásolta az orvosszakmai ellátás biztonságát, nagy részük átlépett az egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Elismerték ugyanakkor, hogy a kialakult helyzet jelenleg fennakadásokat okoz az ellátás megszervezésében.
– Természetesen a folyamatos munkaerő-felvétel mellett valamennyi bérnővérrel kezdeményeztünk egyeztetést egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő átlépésük érdekében. A tárgyalások és a szakdolgozói felvételek folyamatosan zajlanak, amennyiben a szakdolgozó hiány rendeződik, az ellátást, ellátási területet azonnal visszavesszük – közölte a Szent János Kórház. Egyúttal érdeklődtünk a fűtésrendszer üzemképessége, illetve a néhány hete épp lapunk érdeklődésére beharangozott rekonstrukció részletei felől is. Közölték, a korábbi évekhez hasonlóan időszakos fennakadások adódnak a fűtési rendszer működésében, mivel a rendszer olyan hibákkal küzd, amelyek folyamatos beavatkozást igényelnek. – A fűtés jelenleg minden osztályon működik, átmeneti jelleggel előfordulnak meghibásodások, amelyek elhárítását a KEF szakemberei azonnal megkezdik. A hiba természetéből adódóan a javítások ideje alatt átmeneti hőmérséklet-csökkenés tapasztalható – ismerte el az intézmény. Megtudtuk azt is, hogy a fűtési rendszer felújításával kapcsolatban kevés a konkrétum, a KEF csak szóbeli tájékoztatást adott a Szent János Kórház illetékeseinek arról, hogy idén megindul a munka.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/3. számában jelent meg, a Budai Hang mellékletben.
