Az Európai Bizottság e havi kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatos döntései leginkább és legnagyobb mértékben Magyarországot érintették. Több ügy a bíróságon folytatódik, de indultak új ügyek is olyan témákban, amelyek az Orbán-kormány számára fontos politikai kérdések.
A brüsszeli testület döntése értelmében a gyermekvédelmi törvénynek a melegeket a pedofilokkal összemosó módosításai miatt nem vezetett eredményre az egyeztetés, a magyar hatóságok nem nyújtottak kielégítő válaszokat, ezért az ügy az Európai Bíróságon folytatódik. A Bizottság érvelése továbbra is az, hogy „a törvény sérti a belső piaci szabályokat, az egyének (különösen az LMBTIQ-személyek) alapvető jogait, valamint – ezen alapvető jogok tekintetében – az uniós alapértékeket”.
Hozzáteszik, hogy a magyar törvény kiemelten foglalkozik – a megfogalmazás szerint – „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítő vagy megjelenítő tartalmakkal, és a 18 éven aluliak számára megtiltja, illetve korlátozza az ilyen tartalmakhoz való hozzáférést. A magyar hatóságok azonban nem adtak kellőképpen megnyugtató választ a Bizottság esélyegyenlőséggel és az alapvető jogok védelmével kapcsolatos aggályaira, és nem vállaltak semmilyen kötelezettséget az összeférhetetlenség orvoslására. Ugyanakkor a Bizottság leszögezi, hogy a gyermekek védelme elsődleges fontossággal bír az EU és tagállamai számára. A magyar törvény azonban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nem indokolhatók ezen alapvető érdek előmozdításával, vagy pedig aránytalanok a kitűzött cél eléréséhez.
Ugyancsak perbe hívta Magyarországot az Európai Bizottság a Klubrádió frekvenciától való megfosztása miatt. A kifogásokra adott magyar válaszok nem oszlatták el azokat az aggályokat, hogy a magyar Médiatanács erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozva elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használatra vonatkozó kérelmét. A Bizottság álláspontja szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy a Klubrádió rádióspektrum-használati jogainak megújítása kapcsán aránytalan és átláthatatlan feltételeket támasztott.
Az újonnan indított ügyek között ki kell emelni, hogy az üzemanyag kettős árazása a brüsszeli testület szerint az EU számos jogszabályát megsérti. Így például az áruk és szolgáltatások – köztük a közlekedési szolgáltatások – szabad mozgására, a letelepedés szabadságára, a polgárok és a munkavállalók szabad mozgására, a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési szabályokra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket.
A Bizottság szerint a magyar gabonaexport-tilalom is összeegyeztethetetlen a közös piacszervezésre vonatkozó uniós szabályokkal, illetve a kivitelre vonatkozó közös szabályokkal. A Bizottság érvelése szerint a magyar intézkedés nem indokolható az uniós szinten elérendő különleges gazdasági célkitűzések nemzeti szintű követésével, és egyébként jelenleg semmi nem teszi szükségessé az EU-n belüli gabonaellátás biztonságát célzó beavatkozást.
Különösen érdekes az a kötelezettségszegési eljárás, amelyet a magyarországi ivóvíz-minőség miatt indított a Bizottság. Az uniós csatlakozás után 16 évvel is 13 ivóvíz-ellátási körzet az arzén és a bór tekintetében továbbra sem felel meg az ivóvízről szóló irányelvnek.
A további ügyek közül említésre méltó a védelmieszköz-piaccal kapcsolatos döntést. A Bizottság nyomatékosan felszólította Magyarországot, hogy ültesse át a védelmi vonatkozású termékek EU-n belüli transzferére vonatkozó szabályokat. Ezt Magyarországnak tavaly szeptemberig kellett volna megtennie.
