120 európai parlamenti képviselő írta alá azt a levelet, amelyben a Magyarországgal szemben, az uniós alapértékek megsértése miatt folytatott eljárás új szinte emelését és a magyar kormány szavazati jogának a felfüggesztését kérik. A levelet az EP elnökének címezték, akitől az ügy képviseletét kérik a legmagasabb szinteken.
– Egy lépéssel közelebb kerültünk Orbán szavazati jogának megvonásához – ezzel a kijelentéssel tudatta Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő az X-en, hogy befejeződött az aláírásgyűjtés, amelyben a magyar kormánnyal szembeni határozottabb fellépést szorgalmazzák. – A visszajelzés erős volt, köszönet mindenkinek, aki támogatta ezt a történelmi petíciót – tette hozzá.
„Az EU egyértelmű üzenetet küldene Magyarországnak”
Több országból, különböző parlamenti frakciókból összesen 120 EP-képviselő látta el kézjegyével a levelet, amelyet Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének juttatnak el. A konkrét cél az, hogy a Magyarországgal szemben már 2018 óta folyó, az Alapszerződések 7-es cikkelye szerinti eljárást a következő szakaszba léptessék. Jelenleg a 7-es cikkely (1) bekezdése alapján vizsgálják a tagállamok a magyar jogállamiság helyzetét, ami azt jelenti, hogy időnként tartanak egy meghallgatást, ahol a magyar kormány képviselőjének tesznek fel kérdéseket az uniós szakminiszterek. A következő fázis azonban a (2) bekezdés, amely egy másik eljárásra ad lehetőséget. Ennek alapján a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapíthatja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. Ehhez a Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van. Ezt szeretnék elérni a képviselők, de tovább is mennek, ugyanis a 7. cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti. Ehhez pedig már nem kell egyhangúság, elegendő a tagállamok négyötödös többségének támogatása.
A levélben a képviselők alapvetően két dologra hivatkoznak: egyrészt a magyarországi demokrácia folyamatos visszaesésére, másrészt pedig Orbán Viktor szerepére a decemberi csúcstalálkozón, amikor a magyar kormányfő megakadályozta, hogy az EU pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának. Lényegében ezért kell egy rendkívüli uniós csúcsot tartani február 1-jén. – Azzal, hogy a 7. cikkely szerinti eljárásban tovább lép az EU és magasabb szintre emeli azt, „az Európai Unió egyértelmű üzenetet küldene Magyarországnak, hogy lépései elfogadhatatlanok” – áll többek között a levélben. A képviselők szerint „ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük az Európai Unió értékét és biztosítsuk a döntéshozatali folyamatok működését”.
Nem szeretnék, hogy Orbán minden évben vétózzon
A jövő héten az Európai Parlamentben várhatóan ismét sok szó esik majd Magyarországról. A képviselők ugyanis több alkalommal is tárgyalnak a plenáris ülésen Ukrajna támogatásáról. Ezzel összefüggésben pedig megkerülhetetlen lesz a magyar álláspont, amely jelenleg blokkolja, hogy 4 éven keresztül, összesen 50 milliárd eurós segítséget kapjon Ukrajna, nagyobb részben hitel formájában. Az alkudozás folyamatos: a magyar kormány minimálisan azt szeretné elérni, hogy ne egy döntéssel, hanem minden évben, a költségvetés módosításával juthasson Ukrajna a támogatáshoz. Ez azonban azt jelenti – s ettől tartanak a tagállamok –, hogy Orbán Viktornak minden évben vétózási lehetősége lesz. A hírek szerint azonban arra mutatkozik némi nyitottság a tagállamokban, hogy két év elteltével felülvizsgálják a támogatásokat.
Ezen túlmenően a magyar kormány előállt egy másik követeléssel is: azt szeretnék elérni, hogy a helyreállítási pénzek felhasználhatóságát hosszabbítsák meg és 2026 augusztus vége helyett 2028 augusztus végéig lehessen ezt a pénzt költeni. Ez egy 10,4 milliárd eurós keret, amelyből Magyarország csak 920 millió euróhoz juthat hozzá feltétel nélkül: a többi pénz a korrupcióellenes intézkedésektől függ. A kormány pedig attól tart, hogy a vállalt beruházásokat nem tudják időben elvégezni, így a fel nem használt pénz elveszhet. A magyar kérés teljesítéséhez azonban uniós törvényt kell módosítani, amihez minden tagállam hozzájárulása kell, erre egyelőre nem nyitottak a kormányok. Viszont ezt a követelést egyértelmű zsarolásként értékelik az uniós fővárosokban.
Ugyancsak jövő héten az EP-ben elfogadnak majd egy állásfoglalást „A magyarországi helyzet és a befagyasztott uniós pénzeszközök” címmel. Ebben várhatóan a képviselők bírálni fogják az Európai Bizottságot, amiért decemberben 10,2 milliárd euró kohéziós forrást felszabadítottak Magyarország számára. És információink szerint az EP-képviselők kezdeményezése a 7-es cikkely továbbvitelére is valamilyen formában szerepelni fog a szövegben.
