Az Európai Unió Bírósága február 16-án arról hirdet ítéletet, hogy lehet-e politikai és ideológiai feltételekhez kötni a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat – írja Szamizdat 16. című cikkében Orbán Viktor. A kormányfő szerint a főbíró nyilatkozatai nem sok kétséget hagynak afelől, milyen döntés várható. A bíróság elnöke szerint a luxemburgi bíráknak nem is az előttük fekvő ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell határozniuk. Másutt azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ítélet az integráció következő fázisának alapjául szolgál majd.
A február 16-ai ítéletből tehát Orbán Viktor szerint meg fogjuk tudni, hogy a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak. Ez szerinte nem nagy meglepetés. – A bíróság, ha megakadni látta az európai integráció gépezetét, mindig a föderális berendezkedés felé lökte az EU-t: tudatosan szélesítette hatásköreit és aláásta a tagállami szuverenitás bástyáit. Ezek a döntések valójában nem jogi, hanem politikai döntések, ahol a jog csak a politikai akarat végrehajtásának az eszköze. A hang lehet Jákob hangja, de a kéz Ézsau keze – írja Orbán.
– A bíróság számára a minél szorosabb európai integráció célja minden más szempontot és értéket megelőz. Ők úgy gondolják, hogy a bírók és a bíróság a politikai döntéshozók helyébe léphet. Ők úgy gondolják, hogy nemcsak alkalmazzák a jogot, de alkothatják, fejleszthetik is. Ők úgy gondolják, rákényszeríthetik a tagállamokat, hogy az integráció következő fázisába lépjenek. Ők úgy gondolják, hogy az uniós intézmények gyámsága alá helyezhetik a tagállamokat azokon a területeken, ahol az uniónak nincsenek hatáskörei. Ők úgy gondolják, hogy ennek érdekében költségvetési zsarolás is bevethető – sorolja a magyar miniszterelnök.
Jogállamisági per: három hét múlva hirdethet ítéletet az Európai Bíróság
Az Orbán-kormány számára sorsdöntő lehet az ítélet.
– Mi viszont úgy gondoljuk, hogy az európai integráció jövőjének urai a tagállamok és a tagállamok polgárai – emeli ki. Mint hozzáteszi, „mi úgy gondoljuk, hogy egyedül a tagállamok és polgáraik dönthetnek arról, hogyan akarnak együttműködni, és milyen hatásköröket kívánnak közösen gyakorolni”.
– Ebben a küzdelemben a mi helyzetünk hátrányos. Az uniós jog nem ad a kezünkbe olyan eszközt, amit a bíróság politikai döntéseivel és a lopakodó hatáskörbővítéssel szemben használhatunk. Ezért a tagállamoknak közösen kell fellépniük jogaik védelmében - hangsúlyozza Orbán.
Szerinte a tagállamoknak nem szabad elfogadniuk, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett politikai döntéseket hozzon. Ez nemcsak Lengyelország és Magyarország ügye, ez minden európai polgár és tagállam közös ügye – zárul az írás.
A szamizdat apropójául az szolgál, hogy a jogállamisági eljárás alapját biztosító jogszabályt a magyar és a lengyel kormány az Európai Bíróságon megtámadta, az erről szóló ítéletet hamarosan kihirdetik. Ez a rendelet egy pénzügyi feltételrendszer-eszközt hoz létre az uniós értékek védelmére. Amennyiben egy tagállamban a jogállamiság sérelme azzal jár, hogy veszélybe kerülnek az EU pénzügyi érdekei, akkor a tagállamnak járó közösségi forrásokat fel lehet függeszteni, meg lehet vonni, vagy csökkenteni lehet.
A főtanácsnoki állásfoglalás azt vetíti előre, hogy elutasítják a lengyel–magyar keresetet.
