Jogállamisági per: három hét múlva hirdethet ítéletet az Európai Bíróság

Jogállamisági per: három hét múlva hirdethet ítéletet az Európai Bíróság

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Európai Bíróság kedden a Twitteren közölte, hogy február 16-án születik majd döntés a jogállami mechanizmusról – írja a 24.hu.

Az „uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” címet viselő mechanizmust még 2020 decemberében fogadta el az Európai Tanács és az Európai Parlament.

Bár nevesítetten nem, de valójában a rebellis Lengyelország és Magyarország kényszerítette ki a lépést, mert az unió vezető szervei úgy ítélték meg, hogy a két országban a jogállami normák megsértése veszélyezteti az uniós támogatások jogszerű felhasználását. A jogszabály ezért a rendelet lehetőséget ad a támogatások kifizetésének felfüggesztésére.

A jogszabályt a két ország tavaly márciusban megtámadta az Európai Unió Bíróságán (EUB), mondván, a rendelet nem felel meg az uniós jognak.

A beadvány három pontban támadta a jogszabályt. Az első szerint az uniós alapszerződések bújtatott módosításáról van szó, mert menet közben változtatja meg a játékszabályokat. A második szerint a 7-es cikkely megfelelő védelmet biztosít az alapelveknek, ezért ugyanarra a feladatra alacsonyabb szintű jogszabályt nem lehet alkotni. A harmadik érv pedig arra hivatkozik, hogy a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, mert nincs konkrétan meghatározva, mit is jelent a jogállamiság.

A jogszabállyal, illetve a két ország beadványával kapcsolatosan tavaly decemberben már kifejtette véleményét Campos Sánchez-Bordona, az EUB ügyben illetékes főtanácsnoka, aki egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a magyar-lengyel duó keresetét el kell utasítani, mert a vitatott jogszabály mindenben megfelel az uniós jognak.

Az első ponttal kapcsolatosan kifejtette, az érvelés nem áll meg, mert kizárólag az uniós költségvetési érdekek védelmében vizsgálható a jogállamiság.

A második pont szerint a 7-es cikkely egy előzetes feltételrendszer, a rendelet pedig egy szankció, amely csak a jogállamiságra vonatkozik, és arra is csak akkor, ha kihat az uniós források felhasználására.

A harmadik ellenérvvel szemben a főtanácsnok felhozta, hogy a rendelet egyértelmű, pontos, és megfelel az előreláthatóság elvének is. Vagyis a tagállamok a korábbi bírósági ítéletek ismeretében tisztában lehettek azzal, hogy amit terveznek, az megfelel-e a szabályoknak, vagy sem.

Miután a hasonló esetekben az EUB nem nagyon szokott eltérni a főtanácsnoki véleménytől, nagyobb a valószínűsége annak, hogy azzal megegyező döntést hoz majd.

Az Európai Bizottság korábban vállalta, hogy az EUB-döntés megszületéséig nem alkalmazza a rendeletben foglaltakat. Amennyiben viszont a főtanácsnok előzetes véleményével egyező ítélet születik, várhatóan élesíteni fogja az eljárást.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg