Vesztésre áll a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági perben

Vesztésre áll a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági perben

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott fotón Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő 2021. október 6-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint az összes érv, amelyre hivatkozva a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági mechanizmus megsemmisítését kérte alaptalan, ezért a keresetet el kell utasítani. A per az EU életében döntő fontosságú, kimenetelétől függ az uniós források felhasználásának, és annak ellenőrzésének formája. A perben a magyar és a lengyel kormánnyal szemben az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és 10 tagállam áll.

A magyar és lengyel kormány által megtámadott rendelet egy pénzügyi feltételrendszer-eszközt hoz létre az uniós érték védelmére. A lényege, hogy amennyiben egy tagállamban a jogállamiság sérelme azzal jár, hogy veszélybe kerülnek az EU pénzügyi érdekei, akkor a tagállamnak járó közösségi forrásokat fel lehet függeszteni, meg lehet vonni, vagy csökkenteni lehet.

Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok véleménye szerint „ez a jogalkotói döntés az uniós intézmények mérlegelési jogkörébe tartozik”, emellett kiemeli, hogy „a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása alapvető fontosságú lehet az államháztartás megfelelő működése és az uniós költségvetés megfelelő végrehajtása szempontjából”. A szabályozás kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között, vagyis azt nem a jogállamiság valamennyi megsértésére alkalmazni, csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával.

A főtanácsnok szerint a rendelet alkotói ügyeltek arra, hogy a pénzügyi szankciókat a jogsértő tagállam viselje és azt nem háríthatja át a jogsértésben részt nem vevő végső kedvezményezettekre.

Arra is kitért, hogy a jogállamiság jellemzése, leírása „eleget tesz a jogbiztonság elve által támasztott, az egyértelműség, a pontosság és az előreláthatóság minimális követelményeinek. A tagállamok ugyanis kellő szintű ismeretekkel rendelkeznek az ezekből eredő kötelezettségekről, annál is inkább, mivel azok többségét a Bíróság ítélkezési gyakorlata dolgozta ki”. 

A főtanácsnoki vélemény kihirdetését követően Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő a következőket írta közleményében: „A jogállamisági mechanizmust azért dolgoztuk ki, hogy a magyar embereknek járó uniós források ne váljanak többé a fideszes maffia martalékává, hogy megvédjük azokat a közpénzen luxus-életet élő Mészárosoktól, Tiborczoktól és a többi, harácsoló családi baráttól. A jogállamisági mechanizmus a garancia arra, hogy tíz év – felelőtlenül tűrt – dúlás után végre európai szinten is érdemi gátat szabjunk a demokratikus értékek és elvek szisztematikus lerombolásának”.

A főtanácsnoki vélemény nem kötelezi az Európai Bíróságot az ítélet meghozatalakor, azonban szinte minden esetben meg szokott egyezni az ítélet a véleménnyel. A végső döntés időpontja még nem ismert, a jövő év elejére várható.

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – „A nőnek a konyhában a helye”