Két eltérő témájú hírcsokor az elmúlt hónapok terméséből, az egyik bolygónk állapotáról, a másik a fogyasztási lázról szól. Látszólag semmi közük egymáshoz, mégis mindkettő a túlfogyasztáshoz kapcsolódik.
Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC), azaz Éghajlat-változási Kormányközi Testület a világ legfontosabb klímakutató szervezetének legújabb jelentése riasztó képet fest a globális éghajlatváltozás gyorsuló üteméről. Ha bolygónk átlagos felmelegedése eléri a 1,5 Celsius-fokos növekedést, a várható következmények visszafordíthatatlan eseményeket indítanak el. A több száz klímakutató és szakértő munkáján alapuló dokumentumban azt állapítják meg, hogy mindössze tíz-tizenkét évünk van arra, hogy radikálisan csökkentsük a fokozódó energiahasználat és -termelés miatt növekvő légköri üvegház gáz mennyiségét. Az IPCC azonnali cselekvést sürget, és ezzel a kérdéssel szembesülnek a december 3-án kezdődött katowicei 24. ENSZ-klímacsúcson a részt vevő politikusok és szakemberek.
Hiú(z)ság vására | Magyar Hang
Miért ezzel a szerencsétlen, Magyarországon fokozottan védett hiúzzal népszerűsítik a preparátorversenyt?
A másik tudományos dolgozat a neves nemzetközi természetvédő szervezet, a WWF legújabb tanulmánya sem kevésbé aggasztó, az élővilág nagyarányú pusztulásáról, a fajok sosem látott mértékű kihalásáról, az élőhelyek eltűnéséről közölnek riasztó adatokat. Úgy fogalmaznak, hogy nem élhetnek egészséges és boldog emberek egy olyan bolygón, ahol felborult a klímaegyensúly, kizsákmányoltuk a vizeket, terméketlenek a földek, üresek az erdők, ahol negyven év alatt a gerinces fajok populációinak 60 százaléka tűnt el, ahol nő a tengerek savasodása és túlhalászata. A természet bonyolult hálózata tartja fenn a mi életünket is, ezért a jelentés valódi segélykiáltás, amely szerint talán két évünk van a radikális cselekvésre, az élővilág pusztulásának megállítására.
A természetpusztítás hátterében lévő mozgatórugó a túlfogyasztás, a túltermelés, a piac uralása, a mindenáron való profitszerzés, a luxus életmód és a hatalmas vagyonok megszerzése, a pénz- és hataloméhes emberek ezt a fogyasztásra ösztönzéssel érik el. Ezzel nemcsak a dédunokáink életfeltételeit veszélyeztetik, hanem, ahogy mindkét jelentés rámutat, a gyerekeinkét is, pedig fenntartható módon is élhetnénk.
Csak nem újabb földekre, vadászházakra, erdőre van szükség a NER-lovagok számára? | Magyar Hang
Vajon milyen cél lappang a környezet és a természetvédelem ilyen irányú gyengítése, lerontása mögött?
Ebben a helyzetben a politikai és gazdasági döntéshozóknak az lenne a felelőssége, hogy a szükségtelen vásárlások, beszerzések veszélyeire felhívják a figyelmet. De ennek pont az ellenkezője történik. Az Amerikai Egyesült Államokban fél évszázada találták ki a karácsonyi bevásárlási láz fokozását, a black friday nevű leárazási akciót. Láttuk a híradásokban, hogy az emberek egymás sarkára taposva verekedtek az árucikkekért, betörték az áruházak ajtaját, a tömegjeleneteknek még halálos áldozatai is voltak. Nem véletlen, hogy a környezetvédők éppen erre a november végi péntekre hirdették meg a „Ne vásárolj semmit”-napot.
Amerikai mintára öt éve nálunk is van fekete péntek, pontosabban az amerikait majmoló black friday. Idén ráadásul egész novemberben tartott a fogyasztásra ösztönző akció, és a koromfekete napok folytatódnak a karácsonyi vásárlással. Még egy természetfilmet sem lehet úgy megnézni, hogy ne szakítsák félbe a vásárlásra felszólító reklámok, megjelent a magyar nyelvet és hangsúlyozást semmibe vevő kis zöld emberke, aki naponta százszor ordítja a füledbe, hogy vegyél ezt meg azt, húúú!!! Ráadásul nemcsak vásárlásra, hanem mini és egyéb kölcsönök felvételére is buzdítanak a reklámok, ami játék a tűzzel.
Gyűjtsd a tőkét, döntsd a fát | Magyar Hang
A JEFTA-tól az erdőt: elképesztő természeti károkat okozhat a szabadkereskedelmi egyezmény.
A múlt században, 1972-ben jelent meg a Római Klub tagjainak, Dennis és Donatella Meadowsnak A növekedés határai című könyve, amelyben szinte kísérteties pontossággal jósolták meg a jelenlegi helyzetet. A hetvenes évek óta nem a növekedés korlátait vette figyelembe az emberiség, hanem a fogyasztás és a profitszerzés mindenáron való növelését. – Mi vagyunk az első generáció, amelyik tisztán látja a természet óriási értékét, és talán mi vagyunk az utolsók is, akik még visszafordíthatják a természetpusztító trendet – fogalmaz a WWF tanulmánya. Számunkra is itt az utolsó pillanat, hogy változtassunk a szokásainkon, nem használt tárgyainkat ajándékozzuk el, és drága ajándékok helyett apró figyelmességgel, az együtt töltött szabadidővel ajándékozzuk meg szeretteinket.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 30. számában jelent meg, 2018. december 7-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 30. számban? Itt megtudhatja!
