Már nem csak kollektív szerződés esetén lehetne majd rábírni a dolgozót a több, akár évi 400 túlórára – legalábbis ez derült ki a Hende Csaba által elnökölt törvényalkotási bizottság által csütörtök este benyújtott szövegből.
A hvg.hu beszámolója szerint az országgyűlés törvényalkotási főbizottsága nem engedi, hogy túlzottan enyhítsék a túlóráztatás lehetőségét kiterjesztő törvényjavaslatot. Kedden még úgy tűnt, hogy a kormánypárti többségű vállalkozásfejlesztési bizottság mintha meghátrálna, de „valahonnan” megérkezhetett az ukáz, ami miatt a parlamenti szavazás előtti végső szót kimondó törvényalkotási bizottság csütörtök este 20 óra 9 perckor olyan szöveget nyújtott be, ami eloszlatta az illúziókat: nem csak kollektív szerződés esetén lehet több túlóra. Szavazni pedig erről fog jövő szerdán az országgyűlés, és az nem kérdés: minden bizonnyal úgy megy majd át a javaslat az országgyűlésen, mint kés a vajban.
A németeknél már 28 órás is lehet a munkahét, a Fidesz nem enged a 48-ból | Magyar Hang
A magyar dolgozókon csattan a német multicégek otthoni alkuja. A kormány végzi a piszkos munkát.
Jelenleg a Munka törvénykönyve még azt mondja, hogy naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, ami kollektív szerződés alapján legfeljebb háromszáz órára növelhető. Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni indítványként, tehát előzetes egyeztetés nélkül benyújtott törvényjavaslata a 250-et emelte volna általánosan 400-ra, egyúttal törölve az utalást a kollektív szerződésre.
A vállalkozásfejlesztési bizottság ezzel szemben meghagyta volna a maximum 250 órát általános szabályként, és csak kollektív szerződés esetén engedett volna 300 helyett 400 túlórát.
A Hende Csaba vezette törvényalkotási bizottság nem indokolja meg, hogy miért dobta ki a szakbizottság indítványát, de azzal ellentétes változatot fogalmazott meg. Eszerint marad ugyan alapszabályként a 250, kollektív szerződés esetén a 300 óra, de „a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján” ez felemelhető 400 órára – akár van kollektív szerződés, akár nincs. Ezt „önként vállalt túlmunkának” nevezik. Vagyis a kiszolgáltatott dolgozók egyénileg egyezhetnek bele önként vagy kényszerből a még több munkába, és a szakszervezet ebbe ott se szólhat bele, ahol van kollektív szerződés. Ez tehát az a végső alakja a szövegnek, erről dönt a plenáris ülés december 12-én.
Rabszolgasors - Négyszáz óra túlmunka és az alig létező érdekképviselet | Magyar Hang
Ha Kósa tényleg úgy gondolja, hogy a dolgozók alkupozícióban vannak, képzelje el a saját politikusi jövőjét, ha azt mondaná a miniszterelnöknek, hogy „Viktor, ehhez az aljassághoz nem adhatom a nevemet!”
A másik vitatott kérdésben, hogy a munkaidőkeret akár 3 év is lehet, és csak ennyi idő után számolják ki, hogy túlórázott-e valaki, semmi nem változott. Hiába mondta Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón, hogy a kormány nem támogat egy évnél hosszabb elszámolási időszakot, erre vonatkozóan egyik bizottság se nyújtott be módosító indítványt, vagyis úgy látszik, marad a három év.
A szakszervezetek szombat délelőttre hirdettek demonstrációt. Közben a Policy Agenda csütörtökön nyilvánosságra hozott reprezentatív felmérése szerint a munkaképes korú magyarok 83 százaléka ellenzi a módosítást, 81 százalékuk pedig úgy látja, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértékének a növelése csak arra jó, hogy a munkavállalók kiszolgáltatottsága is nőjön.
