Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Vajon vastagabb lesz az új mentőcsomag, mint a korábbiak?

Szerző: | 2020. december 18., 19:11 | Gazdaság

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában többek között arról beszélt, hogy szombaton újabb gazdasági mentőcsomagot jelentenek be. Nem tudni, pontosan milyen jellegű intézkedésekre kerül majd sor, csak reménykedni lehet, hogy nagyvonalúbbra, mint amilyenre az eddigiek sikerültek. Összeállításunkban a teljesség igénye nélkül elemezzük az eddigi magyar mentőcsomagokat, illetve hogy Európában másutt milyen válságintézkedéseket hoztak a döntéshozók.

HIRDETÉS - AIP

Tavasszal grandiózus, a magyar GDP húsz százalékát is elérő csomagot jelentett be a kormányfő, jóval később, mint az uniós országok többsége. Arról ugyanakkor nem beszélt Orbán Viktor, hogy a hatalmas csomag három év alatt értendő, illetve arról sem, hogy – amint Mellár Tamás közgazdászprofesszor lapunkban leírta – „a meglévő költségvetési eszközök átcsoportosításáról és az esedékes kifizetési tételek átnevezéséről van szó, reálisan számolva a ténylegesen felhasználható többletforrás alig érte el a GDP 1 százalékát. És amint az hamarosan kiderült, ennek a szerény többletforrásnak nagy része nem is válságkezelésre ment el, hanem az Orbán-kormányhoz közel álló, kedvenc vállalkozások kapták kárpótlás gyanánt.”

Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem oktatója hasonlóképpen vélekedett a magyar mentőcsomagról: „a kormány nem fogta vissza a járvánnyal nem összefüggő kiadásokat, az élsport, az egyházak, a határon túli magyarok, a stadionok támogatását. Az európai országok politikájától eltérően szűkmarkúan fordított a szociális védelemre, az oktatás és képzés szintjének fenntartására. A szociális és családtámogatásra fordított összeg, folyóáron számítva, mindössze 1 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet annak ellenére, hogy a járvány az igényt hatványosan megnövelte. A kormány a foglalkoztatási alapból mindössze 2,3 százalékkal költött többet, mint tavaly ebben az időszakban, miközben az önkormányzatok a tavalyinál 6 százalékkal kevesebb támogatást kaptak. A kormány elsősorban nem a nehéz helyzetbe került családokon segített, hanem azoknak a vállalatoknak nyújtott mentővet, amelyeket a járvány a legérzékenyebben érintette, mondván, hogy ezzel a politikával segít megőrizni a veszélybe került munkahelyeket.”

A sajátos magyar kurzarbeit program olyan vékonyra sikeredett, hogy eleinte szinte senki nem tudta igénybe venni, majd többszöri átdolgozást követően is szegényes maradt, augusztus végén pedig le is járt. A munkaalapú társadalomra hivatkozva nem növelték meg az álláskeresési járadék összegét és három hónapos idejét sem, ahogy a családi pótlékot sem emelték. Ezzel nemcsak a bajban lévő embereket hagyta cserben a kormány, de úgy tűnik, azt az alapvető közgazdasági tényt sem ismerte fel – vagy ha igen, akkor nem nagyon törődött vele –, hogy egyszerre keresleti és kínálati válság van, ami korábban soha nem volt. Vagyis egyszerre álltak le a gyárak és a szolgáltatások, maradtak munka és pénz nélkül százezrek, és esett vissza drasztikusan a lakossági fogyasztás.

Amennyiben a kormány nem ragaszkodott volna a munkaalapú társadalom meghaladott eszméjéhez – hiszen a fejlett országok már a tudásalapú társadalmat építik évek óta –, akkor a lakosság számára átmeneti ideig nyújtott segítséggel a visszaesést is mérsékelhette volna, hiszen az állás nélkül maradtak is többet tudtak volna fogyasztani. A magyar kormányon kívül az unió szinte minden országában felismerték ezt, és a munkahely megtartás fejében több országban is a havi fizetés 60-90 százalékát állta a költségvetés a vállalkozások helyett.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a hitelfizetési moratórium átmeneti segítséget nyújtott a kölcsönt felvevőknek, még ha utólag meg is kell majd fizetni azt. A katás vállalkozók három havi adóelengedése is kétségtelenül segítette az érintetteket a túlélésben, és késő ősszel a – vendéglátó, szabadidős tevékenységgel foglalkozó, majd később a turisztikai és szálláshely szolgáltató – vállalkozások számára nyújtott 50 százalékos bértámogatás, illetve az adóterhek három havi elengedése kétségtelenül javította ezen szektorokban a túlélés esélyét. A szakmai szervezetek a túlzott bürokráciára panaszkodnak. Mostanáig a 4500 munkáltató 35 ezer munkavállalóra 3,3 milliárd forintnyi támogatásra nyújtott be igényt.

Most pedig nézzünk néhány európai országot, ott mit lépett a kormány.

Németország

Németországban a „Kurzarbeitgeld” elnevezésű bértámogatási rendszer akkor is támogatja a munkavállaló bérét, ha egyáltalán nincs munkája. A rendszerben az alkalmazottak nettó bérük 60 százalékát a rövidített munkaidő ellensúlyozására kapják meg. A 90. naptól ez az összeg akár 87 százalékig is emelhető, amennyiben a keresetkiesés legalább 50 százalékos. A rendszer eredetileg az idei év végéig élt volna, de később jövő év végéig meghosszabbítják annak működését. 

A júniusban bejelentett újabb német csomag igen jelentős, mintegy 130 milliárd euróra rúg. Az élénkítő csomag időleges áfa-csökkentést, autóvásárlás-ösztönző lépéseket tartalmaz, és segíti a kisvállalkozásokat és a családokat is. Gyerekenként például egyszeri, 300 eurós támogatást utalnak a családok számára. A Kurzarbeit programot is kibővítették. Emellett továbbra is érvényben marad az az intézkedés, amely szerint a járvány miatt bajba került vállalkozások mentesülnek a fizetésképtelenség kimondása alól.

Novemberben arról érkezett hír, hogy a cégek és az egyéni vállalkozók számára, a jövő év elejétől kezdve összesen 22 milliárd eurót fizetnének ki különböző támogatási formákban. Ráadásul a novemberben a cégeknek nyújtandó, a lezárások hatását enyhítő támogatások összege is nagyobb lehet a vártnál, a korábban emlegetett 10 milliárd euró helyett már 14 milliárdos összegről beszélnek.

Ausztria

Ausztriában jövő év márciusáig él az a foglalkoztatás-támogatási rendszer, amelyben a munkáltató akár 90 százalékkal is csökkentheti az alkalmazott munkaidejét, miközben a dolgozó továbbra is megkapja szokásos bérének 80-90 százalékát az állami kiegészítéssel együtt.

Az osztrák kormány 38 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagot állít össze a koronavírus negatív gazdasági hatásainak enyhítésére. A már korábban bejelentett 4 milliárd eurós azonnali pénzügyi segély mellett 9 milliárd euró jutna hitelgaranciára; 15 milliárd euró a legsúlyosabban érintett szektorokban működő vállalkozások számára; 10 milliárd eurónyi adó befizetését lehetne elhalasztani.

Csehország

Csehországban az utazásszervező cégek által igényelhető támogatási rendszerben március közepétől április végéig a kormányzati intézkedések miatt kieső bérek 80 százalékát fizette a költségvetés, májustól ez az arány 60 százalékra csökkent. 

Szlovákia

Szlovákiában amennyiben legalább két hónapig garantálják a cégek a munkaerő megtartását, az év végéig működő rendszerben a bezárt vállalkozások számára 800, a csökkentett forgalommal működő vállalkozások számára pedig 540 eurót fizet a költségvetés. Októberben felülvizsgálták északi szomszédunknál a támogatási rendszert, és jelentősen erősítettek azon. Ezek közül a legfontosabbak: 50 százalékkal emelték a vállalkozásoknak járó bértámogatást azoknál a munkáltatóknál, akiknek a járványellenes intézkedések miatt kötelezően be kell zárniuk vállalkozásaikat. A munkaadó az alkalmazott szuperbruttó bérének 80 százalékára igényelhet támogatást, alkalmazottanként legfeljebb 1100 eurót. Azok a vállalkozások, amelyeknek nem kellett bezárni, és nem csökkentik a létszámot, az alkalmazott bruttó bérének 80 százalékára igényelhetnek támogatást, legfeljebb 880 euróig. Azoknak a vállalkozóknak pedig, akiknek csökkent a forgalmuk és nem kérik a fenti bértámogatást, 20–40 százalékos bevételkiesésnél egy alkalmazottra 270 eurós támogatást igényelhetnek, 40–60 százaléknál 450, 60–80 százalék között 630,s 80 felett pedig 810 eurót.

Spanyolország

Spanyolországban, a koronavírus által második legjobban sújtott európai államban a GDP 20 százalékát kitevő 200 milliárd eurós mentőcsomagot állítottak össze. A csomagból 100 milliárd euró jut állami garanciavállalásra; elengedik az adófizetést azon vállalkozásoknak, amelyek alkalmazottai feleslegessé váltak; az önfoglalkoztató vállalkozók is igényelhetik a munkanélküli juttatásokat.

Egyesült Királyság

A brit kormány 350 milliárd fontos mentőcsomagot jelentett be a korábbi, ugyancsak soványnak bizonyult 7 milliárd fontos pénzügyi segítség mellett. A tervek szerint felfüggesztik a lakáshitelek törlesztőrészleteinek fizetését; 25 ezer fontig terjedő segítséget kapnak a kiskereskedők és a kocsmák; adókönnyítéseket kapnak a válság által érintett vállalkozások.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: gazdasági válság, GDP, koronavírus, Kurzarbeit, mentőcsomag


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Presser Gábor

Árnyék podcast: Miért költöztünk külföldre? – szülinapi adás

Fotó: Unsplash/Matt Botsford

Fotó: Unsplash/Matt Botsford

Pin It on Pinterest