A statisztikai hivatal adatai szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, a nyugdíjas-index 3,2 százalékkal, a maginfláció 4,1 százalékkal haladta meg a tavaly februárit. Az elmúlt tizenkét hónapban a szeszes italok, dohányáruk ára jelentősebben, az élelmiszereké és a tartós fogyasztási cikkeké az átlagost kissé meghaladó mértékben emelkedett.
Bod Péter Ákos egyetemi tanár aggasztónak tartja, hogy a gazdasági visszaesés ellenére is ilyen mértékben növekszik az árszínvonal – olvasható az mfor.hu-n közzétett írásában.
„A vírusválsággal küzdő magyar gazdaság árviszonyait vetjük össze a 2020 februári helyezettel, így kell megítélnünk a három százalékot meghaladó éves fogyasztói árindexet, és az évkezdethez mért további pénzromlást. Vannak ebben egyedi magyarázó tényezők, ezúttal a jövedéki cikkek drágulása formájában, de érdemes ránézni a főbb termékcsoportok áralakulására” – írta.
Az élelmiszerek, italok árai 2020-ban hét százalékkal nőttek, és eszerint most tovább drágultak. A korábbi években a tartós fogyasztási javak (elektronikai cikkek, autók) tartották féken az áremelkedési ütemet az erős importverseny viszonyai között, mivel ezeknek, valamint a ruházati termékeknek az árszintje nem igen növekedett. Most azonban nem segítettek a tartós cikkek sem.
A drágulásban „bizonyosan nagy szerepe volt a forint tartós és jelentős értékvesztésének” – tette hozzá Bod Péter Ákos. Elég csak megnézni a többi uniós tagállamot: 2020 recessziós év volt a legtöbb tagországban, így az EU átlagos éves inflációja az éves egy százalék alatt maradt, és ehhez kell hozzámérni a magyar (meg a cseh, lengyel) inflációs indexet. Véleménye szerint nyitott, kis gazdaságként különösen ki vagyunk téve a külső gazdasági és pénzügyi hatásoknak, ezért nemzeti valutánk nehéz időkben sokat veszíthet értékéből. A gyenge valuta pedig tovább gerjeszti a pénzromlást, amíg valamikor és valahogyan meg nem törik ezt a veszedelmes kört – fogalmazott a szakértő.
Úgy látja, a tavalyi komoly recesszió és a mostani elhúzódó kilábalás közgazdasági viszonyai mellett túl nagy a pénzromlás üteme, és ezt érzik az emberek, tudják a gazdasági szereplők, nyilván észlelik a nemzetközi és hazai pénzügyi körökben is. Kockázatos szakaszba kerültünk – zárja elemzését Bod Péter Ákos.
