Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pénteken bejelentette, hogy tanulmányozni fogják a KSH által összegyűjtött nemzetközi üzemanyagárakat, és a jövő héten a kormány tárgyalni fog a hazai árakról. A statisztikai hivatal adatai azt mutatják, a 95-ös benzin ára 3,2 százalékkal, a gázolaj 5 százalékkal magasabb, mint a régiós átlag. A politikus szerint a kormány azért veszi napirendre a kérdést, mert korábban a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőivel arról állapodtak meg, hogy a magyar üzemanyagáraknak a régiós középmezőnyben kell lenniük. Nagy Márton az üzemanyagár-stop ismételt bevezetését is elképzelhetőnek tartja.
A 2022-ben hosszabb ideig érvényben lévő árstop karácsony előtt komoly ellátási problémákhoz vezetett, illetve nagy ütést jelentett a kisebb kutakat üzemeltető, jellemzően családi vállalkozásoknak. A Független Benzinkutasok Szövetsége elnökének véleményét kérdeztük a tervezett intézkedés hatásáról.
– Alapvető gondunk, hogy nem tudjuk, mire alapozza a KSH az általa közölt nemzetközi adatokat. Ugyanis csak akkor hasonlíthatók össze a különböző országok üzemanyagárai, ha azokat statisztikai módszerekkel gyűjtötték össze. Vagyis az árak tükrözik az adott ország adópolitikákáját, a költséghányadokat. Csak egy példa: nem tudni, figyelembe vették-e, hogy milyen áron lehet szállítani Szlovákiában egy liter üzemanyagot autópályán egy kilométerre, és mennyibe kerül ez Magyarországon. Vagy, hogy nálunk tranzakciós adó terheli az utalásokat. Ezek és még sok más összetevő mind olyan árképző tényező, amelyet figyelembe kellene venni az összehasonlításnál. Ezért alapvető hibának tartjuk, ha ezek nélkül csak a nyers adatokat hasonlítja össze a kormány – mondta Egri Gábor. – Azt gondoljuk, eljött az ideje annak, hogy a marketing alapú kormányzást tényalapú kormányzás váltsa fel. Amennyiben nem piaci eszközökkel nyúl bele a kormány az árakba, akkor az ágazatban dolgozó kis- és családi vállalkozások sokaságát viszik jégre. Ezért óva intjük a kormányzatot attól, hogy nem piackonform intézkedésekkel nyúljon bele az üzemanyagárakba, és olyan intézkedéseket hozzon, amelyek ellehetetlenítik a kis- és közepes vállalkozásokat az ágazatban.
Egri Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a geopolitikai helyzet ma egészen más, mint 2022-ben, így nehezen képzelhető el, hogy az importőrök 2024-ben a magyar piac ellátása érdekében most is fel fogják vállalni a veszteségeket. Annál is inkább, mert ma sokkal könnyebb Európában üzemanyagot értékesíteni, mint két évvel ezelőtt. – Úgy gondolom, abban az időszakban, amikor éppen indulnak a tavaszi mezőgazdasági munkák, és jelentősen megnő a gázolaj iránti igény, az árakkal játszani életveszélyes – tette hozzá.
2022-ben a Molnak még volt lehetősége Szlovákiából üzemanyagot importálni, az időközben életbe lépett uniós szabályozás miatt erre ma már nincs lehetőség, az ugyanis tiltja az orosz alapanyagból gyártott olajtermékek külföldi értékesítését. Ezért ma a legfontosabb az ellátásbiztonság, és nem az ár. Márpedig hazánkba azon az Ukrajnán keresztül érkezik az ellátáshoz szükséges olaj, ahol folyamatosak a harcok. Az elnök szerint azt is számba kell venni, hogy nem tudni, hova fejlődik az izraeli-iráni konfliktus. Utóbbi azért fontos, mert a világ olajforgalmának negyede a Hormuzi-szoroson keresztül zajlik. Kockázati tényező tehát van bőven. Ebben a helyzetben a piacot, a piaci szereplőket nyugtatni és nem hergelni kellene.
– Álláspontunk szerint az 50 százalékos adószint egyébként is bőven ad lehetőséget az árak csökkentésére, ezért nem azt a minimális kiskereskedelmi árrést kellene megsarcolni, amelyből több mint hatvan tételt – iparűzési adót, bért, társadalombiztosítási járulékot, építményadót, telekadót stb. – kell kifizetni a vállalkozásnak. Itt már nincs hova hátralépni. Ezért abban reménykedünk, hogy amennyiben a kormány hozzá akar nyúlni az árhoz, akkor az abban foglalt túlzott mértékű adókat vágja vissza. Lassan ugyanis annyi adó rakódik az üzemanyagra – ami használati áru –, mint a dohánytermékre, amely élvezeti cikk. Érdemes mindezt szem előtt tartani, mielőtt megszületik a döntés – hangsúlyozta Egri Gábor.