A kormány újra beavatkozhat az üzemanyagárakba

A kormány újra beavatkozhat az üzemanyagárakba

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond az AI Summit 2023 Budapest konferencián a Magyar Zene Házában 2023. szeptember 11-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Vizsgálja a kormány az üzemanyagárakat, ha talál indokolatlanul túlárazott komponenseket benne, akkor beavatkozik – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az egri Közgazdász Vándorgyűlésen pénteken a Telex tudósítása szerint.

Nagy Márton a Portfoliónak az előadása előtt arról is beszélt, hogy a benzinárstop eltörlése óta „bő harminc százalékos az áramelés”, és a világpiaci változások, a különböző olajárak közötti különbség és a tranzitdíj növekedése miatt újra a kormány napirendjén van az üzemanyagár. Nagy szerint a cél eltüntetni a nem indokolt áremeléseket, a jövedéki adó kérdését pedig majd októberben fogják tárgyalni.

Egy hete írta meg a Magyar Hang, hogy az üzemanyagok árának brutális növekedés részben piaci folyamatok eredménye, ám az árak alakulásában nem kis szerepe van kormánynak. Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője akkor azt mondta a kormányzat feleősségéről, hogy az Európa-rekorder 27 százalékos áfa és a jövedéki adó mellett több rejtett adónem is eredményezi, hogy ennyire drága az üzemanyag. Ezeket a tételeket ugyan a kis- és nagykereskedőkre róják ki, ám a különbözetet végül a vevők fizetik meg, hiszen a kereskedő rájuk hárítja át a pluszterheket. Ilyen tovább dobott teher például a 4,5 százalékos kiskereskedelmi adó, az extraprofit adó vagy az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) uniósan előírt sarca, melyet a kormány a kis és nagy üzemanyagkereskedőkre is kiterjesztett. Bujdos Eszter szerint az Orbán-kabinet a bujtatott adóterhek vagy az áfa csökkentésével mérsékelhetné a kutak tarifáit, ám ezen láthatóan nem gondolkodnak – sőt, jövőre a maximálisan kiszabható mértékűre növelhetik a jövedéki adó terhét is.

régiós országok többségének árainál magasabb hazai üzemanyagárak okait Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője szerint az ottani és magyar költségszintben és versenyhelyzetben kell keresni. Az nyilvánvaló, hogy nálunk sok olyan árnövelő tényező van, amely a régiós országokban vagy nincs, vagy kisebb mértékű, azaz kijelenthető, hogy nálunk magasabb a költségszint.

Kérdésünkre Pletser Tamás kifejtette, januártól valóban uniós elvárás, hogy alkalmazzuk a közösségi minimum jövedéki adó szintet, amely 36, illetve 33 eurocent a benzinre és a dízelolajra. Ez azonban nem új előírás, így azt már régóta bevezethette volna a magyar kormány – ahogy nagyon sok országban már megtörtént –, de mégsem tette meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a forint gyengülése miatt csúsztunk ki az előírásból, korábban az erős forint idején megfeleltünk annak, illetve akár most is kérhettünk volna derogációt ebben az ügyben.