Idén nem volt nagy gond a méh családok fejlődésével, mégis az elmúlt évtizedek legrosszabb méztermése várható – mondta a Magyar Hangnak Fulmer-Takács Ferenc, az Egyesület az Európai Méhekért elnöke. Két éve a nagy méhpusztulás miatt került kritikus helyzetbe az ágazat, még tavaly is voltak rejtélyes elhullások, ám idén egyértelműen a szélsőséges időjárás okolható a katasztrofális helyzetért.
Az egyik fő nektárforrás ugyanis az akác, ám az akácvirág nagy része tavasszal elfagyott, a maradék virágzása idején pedig hűvös volt az idő, sok-sok esővel, így nem tudtak róla hordani a méhek. Amikor pedig a fő nyári méhlegelő, a napraforgó virágzott július első heteiben, nem nagyon alakult 30 Celsius-fok környékén a hőmérséklet, ezért a méhek nem tudtak elég nektárt gyűjteni. Most igazi nyári meleg van, de augusztusban már nincs jelentős nektárforrás – tette hozzá a szakember.
A következmények nem maradnak el: becslések szerint az átlagtermés harmadára lehet számítani akácmézből, és kevesebb mint felére virágmézből. Az éves méztermelés egyébként 15-30 ezer tonna között szokott alakulni az időjárás és egyéb körülmények függvényében. Az idei rossz termelés a bolti árakon is meglátszik majd, a termelő udvaráról már most 50, illetve 30 százalékkal drágábban kel el a hárs-, az akác- és a virágméz. Ettől még az üzletek polcain lesz hazai termék, hiszen a magyar méhészek általában háromszor annyi mézet termelnek, mint amennyit idehaza elfogyasztunk, a többlet pedig exportra megy.
Ám a karácsonyi mézeskalácshoz már most érdemes megvenni az alapanyagot, főleg, hogy a koronavírus-járvány miatt Európa-szerte nőtt a kereslet a méz iránt, sokan ugyanis mézzel próbálják erősíteni az immunrendszerüket.
Idehaza az akácméz kilója jelenleg is 3-4 ezer forint körül alakul, becslések szerint ez néhány száz forinttal lehet még drágább.
Korábban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke jelezte, hogy egyes méhészek a napraforgó kinyílásával idén is jelentős méhpusztulást tapasztaltak méhcsaládjaikban. Ez a probléma tehát nem szűnt meg, noha az Európai Bizottság döntése alapján 2019 óta már csak üvegházakban lehet használni a házi méhekre és egyéb beporzó rovarokra kockázatosnak ítélt neonikotinoid-tartalmú növényvédő szereket. – Összességében azonban jobb a helyzet e téren, amióta életbe lépett a szabályozás. Problémák inkább abból adódnak, hogy nem minden gazda tartja be a szabályokat. Ráadásul maradt más hatóanyagú készítmény, amellyel szabad permetezni a szántóföldeken, és nem tudjuk, ezek hogyan hatnak egymásra, illetve mit okozhatnak – tette hozzá Fulmer-Takács Ferenc.
Korábban sok szó esett arról, hogy az import és a hamisítások miatt végveszélyben van az európai méztermelés. Ez hazánk számára is kulcsfontosság kérdés, mert az 1,2 millió méhcsaládot tartó magyar méhészet adja az Európai Unióban (EU) évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna méz mintegy tíz százalékát. Az európai méhészek az év elején, még a járvány kitörése előtt többször tüntettek az őket a tönk szélére sodró, főleg kínai eredetű cukrozott hamisítványok importja ellen. Az egyesület becslése szerint évente több tízezer tonnányi hamisítvány érkezik Európába és kerül a boltok polcaira.
Ám a küzdelem nem egyszerű, a természetes méz ugyanis komplex termék, amely a környezeti változások miatt nagyon szélsőséges értékeket tud mutatni. Sokszor a természetes méz sem felel meg a hivatalosan előírt laboratóriumi paramétereknek, „a méhek ugyanis nem olvassák ezeket a feltételeket”. A kínai gyártók viszont igen, és bármit le tudnak gyártani – jegyezte meg a szakember. Megoldást jelentene, ha az EU egységesen szabályozná az importot, és feltüntetné az olcsó portékákon azok származási helyét. Jelenleg ugyanis csak az derül ki, hogy Európában vagy Európán kívül készült-e az adott méz.
Ez ügyben mostanában van előrelépés, az Európai Bizottság ugyanis megkapta a feladatot, hogy dolgozza ki az új szabályozást. – De nemcsak az üvegek jelölése, hanem a nyomon követés is fontos, ezért hoztuk létre tíz európai ország részvételével az Egyesület az Európai Méhekért szervezetet – hangsúlyozta a szakember. Azoknak, akik a „European Bee Made” nevű védjegyüket használják, nagyon szigorú szabályokat kell betartaniuk. Az általuk forgalomba hozott méz csak közvetlenül európai termelőktől származhat, és szigorú ellenőrzés, nyomon követés mellett kerülhet üvegekbe, boltokba. Így a fogyasztók a védjegy alapján könnyen ki tudják választani a garantáltan valódi európai mézet az üzletláncokban is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/33. számában jelent meg augusztus 14-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/33. számban? Itt megnézheti!
