Energiaközösségben és megújuló energiában látják a kiutat az önkormányzatok

Energiaközösségben és megújuló energiában látják a kiutat az önkormányzatok

Napelemek egy ház tetején (Forrás: Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Földhöz vágta az önkormányzatokat a rezsicsökkentés teljes kivezetése. Elképesztő számok jelentek meg a földgáz-szállítási szerződések meghosszabbításakor az árakban. Szentendrén például a kora őszi közbeszerzési kiírásra a tavalyi ár 17,5-szeresére kaptak ajánlatot, majd miután érvénytelennek nyilvánították a pályázatot, és az alapcsomagba (Basic) kerültek, 26-szoros árról kaptak ajánlatot, amely végül a tavalyi ár tízszeresére csökkent. Az önkormányzatok anyagi helyzetét ismerve még az ilyen áremelkedés is a kifizethetetlen kategóriába tartozik.

Az önkormányzatok azonban nem ülnek ölbe tett kézbe, keresik a kiutat ebből a lehetetlen helyzetből. A különböző méretű települések vezetői folyamatosan konzultálnak egymással, illetve szakértőkkel arról, vajon hogyan lehetne kikeveredni a mostani helyzetből.

Önkormányzati egyeztetések egymással és szakértőkkel

Legutóbb például Budakalász, Pomáz és Szentendre vezetői egyeztettek a lehetőségekről Holoda Attila, energetikai szakemberrel, a második Orbán-kormány Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős egykori helyettes államtitkárával.

Holoda Attila elmondta, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) kezdeményezésére december 12-én rendezik meg a Nemzeti Energetikai Kerekasztalt (NEK). Az egyeztetésen jelen lesznek bankok, energetikai vállalkozások. De meghívót kaptak a hálózati szolgáltatók, a Századvég Intézet, valamint ott lesz a rendezvényen a szervezésben is segítséget nyújtó Egyensúly Intézet is. A másik nagy önkormányzati szövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) is jelezte részvételi szándékát, csakúgy, mint számos önkormányzat.

A NEK célja elősegíteni, hogy a jelenlegi kilátástalan energetikai helyzetben sikerüljön összehangolni az önkormányzatok, az energetikai és hálózatüzemeltető vállalkozások érdekeit, és olyan megoldásokat találni, amelyek rövid, közép és hosszú távon enyhítik az energetikai függést. Így tárgyalnak majd energetikai hatékonyság kérdéseiről, az energiaközösségek létrehozásáról, az alternatív, illetve megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségéről.

A kormánytól nem pénzt, hanem egyéb támogatást kérnek

Holoda Attila elmondta, ismerve az ország jelenlegi helyzetét, a kormányzattól jelenleg nem elsősorban anyagi segítséget remélnek, hanem hogy az engedélyezési folyamatok felgyorsításával segítse az újfajta energetikai megoldások térhódítását, vagy például a jogszabályalkotás felpörgetésével támogassa az energiaközösségekre vonatkozó szabályozási környezet véglegesítését, amely éppen jelenleg zajlik. Fontos lenne az is, hogy az önkormányzatok jól megalapozott energetikai fejlesztéseinek esetében a kormányzat enyhítsen a jelenlegi hitelfelvételi korlátokon, illetve tegye lehetővé az olyan kamattámogatott hitelek felvételét az önkormányzatok számára, mint például a vállalkozások számára elérhető Széchenyi hitel.

De a tárgyalásokon szóba került, hogy a régióban milyen bioenergia hasznosítási lehetőségek építhetők ki, hogy miként lehet, és miként érdemes a geotermikus energiát felhasználni.

– A keddi megbeszélés nem az első volt Szentendrén – mondta a Magyar Hangnak Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere. – Két héttel ezelőtt a Magyar Természetvédők Szövetségével (MTVSZ) tárgyaltunk az energiaközösségek létesítéséről, illetve írtunk alá együttműködési megállapodást. Ennek értelmében a két fél együttműködik – többek között – az energiaközösségek létrehozása műszaki-technológiai feltételeinek, valamint gazdasági hátterének feltérképezésében, a működés üzleti modelljének, illetve az energiaközösségek tagjai közötti elszámolás módszerének kidolgozásában.

A polgármester kiemelte, a megállapodás jelentőségét az adja, hogy amennyiben a hazánkban jelenleg még hiányos jogszabályi háttér teljessé válik, azonnal nekikezdhessenek olyan helyi energiaközösségek kialakításának, amelyek a hálózati szolgáltatónál jelentősen olcsóbb elektromos áramot biztosítanak a közösség tagjai számára. Példaként elmondta, a város egyik nagy energiafelhasználója, az uszoda, több önkormányzati intézmény, valamint egy lakótelep egymás közelében található. Ha ezek energiaközösséget hoznak létre, és az épületek tetejére helyezett napelemek által termelt áramot valamelyik intézmény nem tudja hasznosítani, akkor az olcsón termelt energiát utólagos elszámolás mellett azonnal átveheti például az uszoda.

Fel kell oldani a hálózati visszatáplálás tilalmát

A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy egy héttel ezelőtt Zarándy Tamás, a Capital Consulting Zrt. energetikai igazgatója tájékoztatta a városvezetést az energiaközösségekkel kapcsolatos lehetőségekről.

A szakember elmondta, nálunk ugyan még hiányos a szabályozás, de azért már léteznek energiaközösségi mintaprojektek. Idén júliusban pedig Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ) néven megalakult az az országos szervezet, amelynek célja, hogy az energiapiac hazai és nemzetközi szereplőivel közösen szakmai és szabályozási javaslatokat fogalmazzon meg.

A jövő évben várhatóan megszületnek a szükséges jogszabályok, így elvileg nem lenne akadálya az energiaközösségek létrehozásának. Gondot jelent azonban, hogy a kormány közelmúltbeli döntése értelmében a napelemek által termelt energiát ideiglenesen nem lehet visszatáplálni az országos villamosenergia-hálózatba. Miután egy létrejövő energiaközösség tagjai között a magas költségek miatt nincs értelme saját hálózatot kialakítani, a tiltás visszavonásáig nem tudják egymásnak átadni az éppen fel nem használt energiát.

Zarándy Tamás ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy miután várhatóan záros határidőn belül megszűnik majd a hálózati korlátok miatt életbe lépett korlátozás, mégiscsak érdemes létrehozni energiaközösségeket.

A megbeszélésen az is elhangzott, hogy a legegyszerűbben a kisebb-nagyobb társasházak esetében lehet energiaközösséget létrehozni, ahol a háztetőn elhelyezett napelemek termelte energiát közösen használják a házban lakók, akár a jelenlegi szabályozás mellett is. Így, aki éppen otthon tartózkodik, és nagy teljesítményű gépet működtet, az a drága hálózati áram helyett az olcsón termelt közösségi energiát tudja használni, természetesen a közösség többi tagjával való elszámolás terhe mellett.

Fülöp Zsolt arról is beszélt, amennyiben a szentendrei képviselő-testület támogatja, úgy Szentendre is kéri felvételét a MERSZ-be, hogy élvezhesse a közösség adta előnyöket, használhassa a már működő energiaközösségek eredményeit.