Az Európai Unió régen felismerte, hogy a szén-dioxid mértéktelen kibocsátása jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, az Európai Bizottság ezért is hirdette meg az Európai zöld megállapodás programot. Ennek részeként mind a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF), mind a hétéves uniós költségvetés forrásainak felhasználásakor jelentős forrásokat biztosítanak klímavédelmi célra.
Az ehhez kapcsolódó Városokkal a városokért (European City Facility – EUCF) elnevezésű programban nyert a III. kerület is, az Élhető városokért elnevezésű konzorciumban két másik önkormányzattal közösen. „Fenntartható energetikai beruházások ösztönzése Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre területén” című pályázatukkal közvetlen uniós támogatáshoz jutottak energetikai beruházások korszerűsítésére.
A tavaly augusztus 31-én indított program teljes finanszírozása 60 ezer euró (24 millió forint), amelyből 43 333 euró (16,5 millió forint) a három önkormányzat együttes tevékenységére használható fel, így műszaki, pénzügyi-pályázati és jogi szakmai munka elvégzésre.
A mostani pályázat még nem a teljes megvalósításra, még csak nem is a konkrét beruházás terveinek elkészítésére ad támogatást, hanem a projekt alapelveinek lefektetésére, az esetleges jogi, területspecifikus és közműszolgáltatói akadályok meghatározására, a lehetséges műszaki megoldások, pénzügyi források feltérképezésére, amelyet egy beruházási koncepcióban kell kidolgozni. A következő lépés a forrásszerzés, melyre a koncepció birtokában a három önkormányzatnak közösen több lehetősége van. A jövőben újabb pályázatokban a tervezésre, később pedig a konkrét megvalósításra is lehet uniós forrást (például pályázati támogatást, kedvezményes hitelt) igényelni.
A pályázatot készítő szakértők a beruházási koncepció bírálati verzióját júliusban, Újpesten mutatták be az érintett önkormányzatok képviselőinek. Itt a lehetséges uniós pályázati forrásokat is megnevezték, amelyek a mostani pályázat sikere esetén a tervezésre, illetve a megvalósításra nyújthatnak további támogatást. Ilyen például a Horizon Europe: Missions, amely akár százszázalékos támogatást is jelenthet. Ezen túlmenően a Terület- és településfejlesztési operatív program plusz (Top plusz) már megjelent felhívásai is potenciális forrásokat nyújthatnak a tervezett beruházásokhoz. És ezeken kívül további pályázatokat is kiírnak mind európai, mind hazai szinten (például Kehop plusz, Top plusz Budapestre vonatkozó lehetőségei).
A program legfontosabb célja a lakótelepi épületek és közintézmények energiahatékonyságának javítása, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, hőszivattyú – felhasználásának ösztönzése. A becslések szerint 121,1 millió euró (46 milliárd forint) beruházási értékű nyertes pályázatban évi 42 gigawattóra (GWh) energia megtakarítását, valamint 39 GWh megújuló energia termelését vállalta a három önkormányzat.
A program fő kedvezményezettje, a 130 ezer lakosú Óbuda-Békásmegyer az elkészült előzetes koncepció értelmében 58, jellemzően 5, 11, 15-16 szintes vegyes tulajdonú lakótelepi társasház, valamint 14 önkormányzati tulajdonban lévő intézmény épületének – jellemzően óvodák, bölcsődék és egészségügyi intézmények – energetikai korszerűsítését vállalja. Ennek során 7,57 GWh áramtermelési napelemes kapacitás kiépítését, az épületfelújításokkal évi 22,4 GWh hőenergia megtakarítását, hőszivattyúk munkába állításával pedig 25,75 GWh megújuló energia hasznosítását tűzi ki célul.
Újpest 68 vegyes tulajdonú lakóingatlan, 29 önkormányzati épület, valamint 12 kereskedelmi és egészségügyi intézmény esetében 9,08 GWh napelemes áramtermelési kapacitás kialakítását, komplex épületfelújításból 27,65 GWh energia megtakarítást, illetve 3,19 GWh megújuló hőenergia hasznosítását tervezi elérni. Szentendre egy napelempark kiépítésével 1,27 GWh megújuló energiatermelési kapacitást, és a távhőrendszer fejlesztésével 2,43 GWh földgáz energia megtakarítást irányoz elő. A konzorcium több érintett közműszolgáltatóval is együttműködik további megújuló energiatermelési kapacitások kiépítése érdekében.
Nem szabad elfelejtenünk ugyanakkor, hogy a hazai villamosenergia-rendszer irányításért felelős Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) idén májusban naperőmű-csatlakozási stopot vezetett be. Ennek értelmében minden olyan naperőmű-fejlesztést fel kell függeszteni, amely még nem rendelkezik jóváhagyott csatlakozási tervvel. Ez azonban nem jelent teljes tilalmat, hiszen egyedi eljárás esetén mégis nyílhat lehetőség az eszköz megépítésére és üzembe helyezésére.
A mostanra összeállt koncepciót még egyeztetni kell a program megvalósításában érdekelt, illetve az ahhoz esetleg kapcsolódó szervezetekkel. Így például az E.ON–Elművel, amellyel már meg is kezdődtek a tárgyalások, illetve a Fővárosi Önkormányzattal, amelynek a Budapest nappal hajtva programja hasonló céllal jött létre. Ezen kívül a társasházakkal is egyeztetni kell a terveket, illetve az igényeket.
Ősszel kerül sor a beruházási koncepció véglegesítésére, illetve az előminősítésre az uniós program hazai koordinátor szakértőjével, a GreenDepent Intézettel. Miután a tervek beadásának határideje 2022. november 9., a három érintett önkormányzat képviselő-testületének, illetve az illetékes bizottságnak még októberben rá kell bólintani a projektre.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/34. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg augusztus 19-én.
