Egyre jobban eladósodnak a családok, ami arra utal, hogy elfogyóban vannak tartalékaik, és a napi kiadások fedezésére egyre gyakrabban kell kölcsönkérni, illetve hitelt felvenni. Miután éppen az eladósodottság növekedése következtében egyre kisebb az esély a baráti, családi kölcsönre, a bankoktól felvett hitelek összege emelkedik, és a jelek szerint egyre nagyobb gondot jelent azok határidőre való visszafizetése.
A BiztosDöntés.hu statisztikája is ezt látszik megerősíteni. A magyar lakosság hitelkártya-tartozása tavaly novemberre ugyan hét hónapos mélypontra jutott, ám 2023 tizenegyedik hónapjában éves szinten még így is 5 százalékot meghaladó mértékben, 144,6 milliárd forintra nőtt a hitelként felvett, de határidőre vissza nem fizetett összeg nagysága. Így elmondható, hogy soha még ilyen magas összeggel – egy hitelkártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Ennek magyarázata a következő: igaz ugyan, hogy utoljára 2014-ben volt hasonló a határidőre vissza nem fizetett hitelkártya-tartozás összege – azaz tavaly évtizedes csúcsbeállítás történt – akkor azonban még 1,41 millió hitelkártya volt forgalomban, ma pedig már alig 1,11 millió darabot használnak a családok. Ennek köszönhetően az egy kártyára jutó hitelkártya-tartozás 2023-ban már stabilan 130 000 forint fölé nőtt. A fentiek miatt az egy kártyára jutó tartozás növekedése értelemszerűen meghaladta a teljes tartozás bővülési ütemét, és egész évben 10 százalék felett volt – csak a novemberi csökkenésnek köszönhetően szorult hajszállal ezen szint alá.
Az egy évtizeddel ezelőtti helyzethez képest jelentősen romlott tavaly a családok helyzete. A folyószámla jellegű hiteleken belül a hitelkártya-tartozások 2014-ben csak a teljes tartozás átlagosan 42 százalékát adták, tavaly azonban 100-ból 48-49 forint olyan tartozás, amit a türelmi idő letelte után nem törlesztettek az adósok – hívta fel a figyelmet a Gergely Péter. A szakértő szerint ez azért jelent nagyobb veszélyt az adósra, mint a folyószámla-tartozások felfutása, mert amíg a folyószámlahitel-tartozások esetén a hónap során a számlákra érkező pénzeket (fizetéseket) automatikusan leemeli a bank, azaz nem ketyeg tovább a kamatteher, addig a határidőre nem fizetett hitelkártya-tartozás csak akkor csökken, ha az ügyfél befizetést teljesít. Annál is inkább fontos lenne a tartozás mielőbbi visszafizetése, mert amíg az elmarad, az adós hónapról-hónapra görgeti maga előtt a tartozást, és fizeti az arra rakódó havi 2-3 százalékos hitelkamatot.
Érdemes megnézni azt is, hogy a hitelkártya-tartozások kamatterhei meddig emelkedhetnek. Gergely Péter emlékeztetett, az ügyfelek hitelterhe az előző félév utolsó hónapjának első napján érvényes jegybanki alapkamat 39 százalékkal megnövelt értéke lehet, vagyis az idei év első hat hónapjában elvileg akár 50,5 százalékos kamatterhet is jelenthetnek az adósok számára. A bankok az elmúlt időszakban ugyan nem éltek a jogszabály által engedélyezett maximális kamatokkal, de a stabilan 25-35 százalékos éves kamatokat sem lehet alacsonynak nevezni.
Kérdésünkre a szakértő elmondta: az a tény, hogy az októberi 151,7 milliárd forintról novemberre 144,6 milliárd forintra csökkent a hitelkártya-tartozások összege, nem jelent feltétlenül trendfordulót, hiszen a most még nem ismert decemberi adat jó eséllyel nagyobb értéket mutat majd ennél. Legalábbis ezt mutatják a korábbi esztendők adatai. A megelőző tíz évből nyolc alkalommal is csökkent a karácsonyt megelőző hónapban a fennálló hitelkártya-tartozás – egyfajta felkészülésként a karácsonyi időszakra. Utoljára 2016-ban volt példa arra, hogy az év utolsó hónapjában a bankszámla-tulajdonosok kevesebb pénzzel tartozzanak a bankoknak, mint az adott év novemberében – ez pedig azt vetíti előre, hogy 2023-at is csúcson zárhatja a hitelkártya-tartozás. Fellélegezni csak akkor lehet, ha a csökkenő trend több hónapon keresztül fennmarad.
Az idei évben a lassuló infláció, és a remélhetőleg a legalább ennek mértékét elérő béremelések ugyan javíthatnak az adósok fizetőképességén, de a tartozások összege csak lassan fog csökkenni. Ezt azzal magyarázza, hogy az elemzői várakozások szerint az év első felében a magas bázisadat miatt tovább csökken majd az infláció, az év második felében viszont más lesz a helyzet. Tavaly ősszel ugyanis már dinamikusan csökkent az áremelkedés üteme, így a bázisérték, amihez viszonyítani kell az árak idei emelkedését, jelentősen alacsonyabb lesz. Ezért számítanak arra a szakértők, hogy várhatóan valamelyest gyorsul majd az infláció, ami ismét csak nehézségeket okozhat a családi költségvetésben.
