Az előző hónaphoz hasonlóan novemberben is tempósan mérséklődött az infláció. A pénzromlás tempója az októberi 9,9 százalékról 7,9 százalékra lassult. Havi szinten, októberről novemberre viszont nem mért változást a KSH.
– Nagy meglepetés nem látszik a friss adatokon, nagyjából a várakozásoknak megfelelően jelentősen csökkent a pénzromlás mértéke. Egyértelműen a bázishatást látjuk érvényesülni, a tavaly novemberi jelentős áremelkedés mint viszonyítási alap segítette a mostani visszaesést. A most mért lassulásnak a háromnegyedét két tétel, az élelmiszer és az üzemanyag adja, hiszen mindkét esetben az átlagnál kisebb volt az árak emelkedése. Azt is ki kell emelni, hogy mind az egyéb áruk, mind a szolgáltatások esetében szemmel látható a lassulás, így igen széles alapon nyugszik a mostani dezinflációs folyamat. A kedvező adatok azonban nem jelentik azt, hogy hátra lehetne dőlni, hiszen a nyolc százalék körüli mutató még igen messze van a három százalék körüli jegybanki célértéktől. Számításaink szerint legkorábban 2025 első felében érhetünk el a három százalékos szinthez – értékelte a friss adatokat az ING Bank vezető gazdasági elemzője.
Kérdésünkre Virovácz Péter elmondta, a hosszabb távon várható folyamatokat jelző maginflációs mutató – amelyben a gyorsan változó tételek nem szerepelnek – viszont még relatíve magasban, 9,1 százaléknál jár, hiszen ebben nem szerepelnek az olyan, gyorsan változó tételek, mint a nyers élelmiszerek, üzemanyag, energia vagy a hatósági árak. A következő hónapok folyamatairól az elemző elmondta, éppen a tavalyi nagyon gyors áremelkedésnek köszönhetően decemberben, illetve januárban még dinamikusan csökkenhet a pénzromlás tempója. Az ING Bank számításai szerint idén decemberben a hó per hó inflációs mutató értéke 6,1 százalékra csökkenhet, januárban pedig már 4,8 százalékkal számolnak. Utána viszont már nem ilyen kedvezőek a kilátások. A jövő év végére akár vissza is fordulhat a tendencia, mert aminek most örülünk, a magas bázisérték már nem lesz jelen. Éppen ellenkezőleg, a 2023 végi alacsony bázisérték miatt felfelé mozdulhat a mutató értéke. Arra is van esély, hogy 2024 közepére ugyan négy százalékra eshet vissza az infláció mértéke, ugyanakkor a jövő év végére ismét elérheti a hat százalékot. Éves átlagban pedig 5,1 százalékos lehet a pénzromlás mértéke.
Ugyanakkor a KSH inflációs számításait több oldalról is kritika érte. Többek között Mellár Tamás, a statisztikai hivatal korábbi elnöke, Katona Tamás, a szegedi egyetem közgazdászprofesszora, illetve Róna Péter, az Oxfordi Egyetem oktatója is amellett érvel, hogy már az októberi 9,9 százalékos érték sem tükrözi a valóságot. Mellár Tamás a Magyar Hangnak elmondta, a KSH által alkalmazott számítási mód alapvető hibái, hogy év közben változott a számítási módszer, illetve hogy a szolgáltatóktól kapott fogyasztási adatokat használja a gázra számított árindex kiszámításánál. Ez azért gond, mert a változtatás előtt nem ezeket a fogyasztási adatokat használták, hanem – ahogy minden más termék és szolgáltatás esetében – a két évvel korábbi fogyasztási adatokkal súlyoztak. Mellár Tamás szerint a váltással nem lenne gond, de akkor ezzel az új módszerrel újra kellene számolni az egy évvel korábbi adatokat, illetve a régi módszerrel újra számolni a friss inflációs értéket. Így azonban a módszerek eltérő volta miatt nem igazán lehet összehasonlítani az elmúlt két év adatait, amit azonban az előbb vázolt számításokkal ki lehetne küszöbölni.
A konkrét esetről a közgazdász elmondta, torzítja az inflációs mutató értékét, hogy a KSH a piaci áron vásárolt földgázt és a rezsicsökkentett áron vásároltat egy terméknek tekinti. Az előbbinek az ára 30 százalékkal csökkent, az utóbbié viszont változatlanul maradt. Számításai azt mutatják, ha ezt a két árváltozást a tényleges felhasználással (1 és 7) súlyozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a KSH októberi jelentése szerint a földgázért 33,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel korábban. Mellár Tamás szerint, amennyiben a korábban alkalmazott módszerrel számolták volna a földgáz árváltozását, akkor a hivatalos 9,9 százalékkal szemben 11-12 százalék közötti értéket mutatna az októberi infláció. Katona Tamás és Róna Péter számításaiban egyaránt arra jutott, hogy a hivatalosan bejelentett 9,9 százalékos októberi inflációs adat valójában 11 százalék lehetett. Egyébként az ügyben a KSH szakértői cikkben fejtik ki saját véleményüket, amely ITT olvasható.
Az infláció alakulásával kapcsolatosan Róna Péter más fontos tényezőkre is felhívta a figyelmet. Az a tény, hogy az unió 2,4 százalékos inflációs átlagánál több mint háromszor nagyobb, 7,9 százalékos a hazai infláció, arra kényszeríti a jegybankot, hogy a forint értékének megőrzése érdekében magasan tartsa a reálkamatot, ami viszont visszafogja a gazdasági növekedést. Egy másik probléma, hogy a kormány a kamatstoppal, az ársapkákkal és a támogatott hitelek bevezetésével gyengíti a jegybank kamatpolitikáját, így annak a hitelpiacokra gyakorolt hatása mérsékeltebb, vagyis csökken az MNB monetáris eszköztárának hatékonysága.
