Még mindig háromszor akkora a magyar infláció, mint az uniós átlag

Az előző hónaphoz hasonlóan novemberben is tempósan mérséklődött az infláció. A pénzromlás tempója az októberi 9,9 százalékról 7,9 százalékra lassult. Havi szinten, októberről novemberre viszont nem mért változást a KSH.

– Nagy meglepetés nem látszik a friss adatokon, nagyjából a várakozásoknak megfelelően jelentősen csökkent a pénzromlás mértéke. Egyértelműen a bázishatást látjuk érvényesülni, a tavaly novemberi jelentős áremelkedés mint viszonyítási alap segítette a mostani visszaesést. A most mért lassulásnak a háromnegyedét két tétel, az élelmiszer és az üzemanyag adja, hiszen mindkét esetben az átlagnál kisebb volt az árak emelkedése. Azt is ki kell emelni, hogy mind az egyéb áruk, mind a szolgáltatások esetében szemmel látható a lassulás, így igen széles alapon nyugszik a mostani dezinflációs folyamat. A kedvező adatok azonban nem jelentik azt, hogy hátra lehetne dőlni, hiszen a nyolc százalék körüli mutató még igen messze van a három százalék körüli jegybanki célértéktől. Számításaink szerint legkorábban 2025 első felében érhetünk el a három százalékos szinthez – értékelte a friss adatokat az ING Bank vezető gazdasági elemzője.

Éppen csak tíz százalék alatt az infláció, de nehéz lesz tovább csökkenteni
Hajdú Péter

Éppen csak tíz százalék alatt az infláció, de nehéz lesz tovább csökkenteni

Virovácz Péter: a 9,9 százalékos érték politikailag ugyan fontos és értelmezhető, gazdaságpolitikai szempontból viszont nagyon rossz.

Kérdésünkre Virovácz Péter elmondta, a hosszabb távon várható folyamatokat jelző maginflációs mutató – amelyben a gyorsan változó tételek nem szerepelnek – viszont még relatíve magasban, 9,1 százaléknál jár, hiszen ebben nem szerepelnek az olyan, gyorsan változó tételek, mint a nyers élelmiszerek, üzemanyag, energia vagy a hatósági árak. A következő hónapok folyamatairól az elemző elmondta, éppen a tavalyi nagyon gyors áremelkedésnek köszönhetően decemberben, illetve januárban még dinamikusan csökkenhet a pénzromlás tempója. Az ING Bank számításai szerint idén decemberben a hó per hó inflációs mutató értéke 6,1 százalékra csökkenhet, januárban pedig már 4,8 százalékkal számolnak. Utána viszont már nem ilyen kedvezőek a kilátások. A jövő év végére akár vissza is fordulhat a tendencia, mert aminek most örülünk, a magas bázisérték már nem lesz jelen. Éppen ellenkezőleg, a 2023 végi alacsony bázisérték miatt felfelé mozdulhat a mutató értéke. Arra is van esély, hogy 2024 közepére ugyan négy százalékra eshet vissza az infláció mértéke, ugyanakkor a jövő év végére ismét elérheti a hat százalékot. Éves átlagban pedig 5,1 százalékos lehet a pénzromlás mértéke.

Ugyanakkor a KSH inflációs számításait több oldalról is kritika érte. Többek között Mellár Tamás, a statisztikai hivatal korábbi elnöke, Katona Tamás, a szegedi egyetem közgazdászprofesszora, illetve Róna Péter, az Oxfordi Egyetem oktatója is amellett érvel, hogy már az októberi 9,9 százalékos érték sem tükrözi a valóságot. Mellár Tamás a Magyar Hangnak elmondta, a KSH által alkalmazott számítási mód alapvető hibái, hogy év közben változott a számítási módszer, illetve hogy a szolgáltatóktól kapott fogyasztási adatokat használja a gázra számított árindex kiszámításánál. Ez azért gond, mert a változtatás előtt nem ezeket a fogyasztási adatokat használták, hanem – ahogy minden más termék és szolgáltatás esetében – a két évvel korábbi fogyasztási adatokkal súlyoztak. Mellár Tamás szerint a váltással nem lenne gond, de akkor ezzel az új módszerrel újra kellene számolni az egy évvel korábbi adatokat, illetve a régi módszerrel újra számolni a friss inflációs értéket. Így azonban a módszerek eltérő volta miatt nem igazán lehet összehasonlítani az elmúlt két év adatait, amit azonban az előbb vázolt számításokkal ki lehetne küszöbölni.

Nyolc százalék alá esett a novemberi infláció
Magyar Hang

Nyolc százalék alá esett a novemberi infláció

A fogyasztói árak átlagosan nem változtak egy hónap alatt, az élelmiszerek még mindig drágultak.

A konkrét esetről a közgazdász elmondta, torzítja az inflációs mutató értékét, hogy a KSH a piaci áron vásárolt földgázt és a rezsicsökkentett áron vásároltat egy terméknek tekinti. Az előbbinek az ára 30 százalékkal csökkent, az utóbbié viszont változatlanul maradt. Számításai azt mutatják, ha ezt a két árváltozást a tényleges felhasználással (1 és 7) súlyozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a KSH októberi jelentése szerint a földgázért 33,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel korábban. Mellár Tamás szerint, amennyiben a korábban alkalmazott módszerrel számolták volna a földgáz árváltozását, akkor a hivatalos 9,9 százalékkal szemben 11-12 százalék közötti értéket mutatna az októberi infláció. Katona Tamás és Róna Péter számításaiban egyaránt arra jutott, hogy a hivatalosan bejelentett 9,9 százalékos októberi inflációs adat valójában 11 százalék lehetett. Egyébként az ügyben a KSH szakértői cikkben fejtik ki saját véleményüket, amely ITT olvasható.

Az infláció alakulásával kapcsolatosan Róna Péter más fontos tényezőkre is felhívta a figyelmet. Az a tény, hogy az unió 2,4 százalékos inflációs átlagánál több mint háromszor nagyobb, 7,9 százalékos a hazai infláció, arra kényszeríti a jegybankot, hogy a forint értékének megőrzése érdekében magasan tartsa a reálkamatot, ami viszont visszafogja a gazdasági növekedést. Egy másik probléma, hogy a kormány a kamatstoppal, az ársapkákkal és a támogatott hitelek bevezetésével gyengíti a jegybank kamatpolitikáját, így annak a hitelpiacokra gyakorolt hatása mérsékeltebb, vagyis csökken az MNB monetáris eszköztárának hatékonysága.