A KSH friss jelentése szerint a hazai infláció októberi értéke másfél év után tíz százalék alá, egészen pontosan 9,9 százalékra csökkent. A hazai infláció tíz százalék alatt az Európai Központi Bank (EKB) adatai szerint utoljára tavaly áprilisban volt, 9,6 százalékos értékkel. 2022 szeptemberében 20,7 százalékos értékkel újabb nem kívánt szintet ugrott át a pénzromlás mértéke, és az idei év májusáig, azaz teljes háromnegyed éven át a magasban (vagyis 20 százalék fölött) ragadt, sőt, a júniusi 19,9 százalékkal is éppen csak alatta volt ennek a szintnek.
Uniós összevetésben sincs okunk különösebb örömre, hiszen a 9,9 százalékos értékkel továbbra is listavezetők vagyunk. Miután még nincs meg az összes tagország adata, az átlagos értéket sem lehet kiszámolni, az eurózónáé azonban megvan: a közös pénzt használó országokban 2,9 százalékos érték adódott, ami kevesebb mint harmada a magyar inflációnak. A régiós országok mindegyikében is kedvezőbb adatot mértek, mint nálunk. Szlovákia áll hozzánk legközelebb, 7,8 százalékos mutatóval, valamivel kedvezőbb értéket mértek Horvátországban (6,7 százalék) és Szlovéniában (6,6 százalék). Rajtuk kívül az összes uniós ország közül egyedül Észtországban érte el a pénzromlás mértéke az öt százalékot. A másik végletet Belgium és Hollandia jelenti, az előbbi országban 1,7 százalékkal, az utóbbiban egy százalékkal csökkentek az árak.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a friss inflációs adatokat értékelve azt mondta a Magyar Hangnak: meglepetés, és közben mégsem meglepetés a tíz százalék alatti infláció. Meglepetés, mert az üzemanyagárak váratlanul nagyot csökkentek. Az elemző ezt annak tudja be, hogy a Mol mérsékelte az üzemanyagokon realizálható hasznot, és nem érvényesítette a világpiaci áremelkedést.
– Nem meglepetés, mert ahogy már korábban is jeleztem, akár októberben is sikerülhet (és végül sikerült is) tíz százalék alá csökkenteni a pénzromlás mértékét, hiszen az egy évvel ezelőtti bázis igen magas volt. Ezt folyamatot erősítette a szeptemberhez képest mért 0,1 százalékos csökkenés. Ezzel együtt a 9,9 százalékos érték politikailag ugyan fontos és értelmezhető, gazdaságpolitikai szempontból viszont nagyon rossz, és nem igazán ad okot az örömre, hiszen nem tíz, hanem három százalék a cél, amelynek eléréséhez még hosszú út vezet – fejtegette az elemző.
Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsony jövedelmű családok, akik sokan vannak, magasabb inflációt éreznek. Ők ugyanis jövedelmüknek az átlagnál nagyobb hányadát fordítják élelmiszervásárlásra, márpedig az élelmiszerek októberi inflációja 10,4 százalék volt. Hozzátette, azt sem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi árszínvonal 50-60 százalékkal magasabb, mint ami 2021 elején volt. Azt pedig botorság feltételezni, hogy a mostani inflációs érték automatikusan előrevetíti a gazdaság visszapattanását.
– Feltétlenül meg kell említeni, hogy havi alapon a maginfláció 0,3 százalékkal emelkedett. Emögött a nem maginflációs kosárba (a hosszabb távú folyamatokat előrejelző mutató – a szerk.) tartozó termékek árváltozása húzódik meg. Lényegében tehát a gyakran változó árú termékek árcsökkenése segítette az inflációt 10 százalék alá. Mindezek közül is egyértelműen kiemelkedik az üzemanyagok KSH által mért szűk 4 százalékos árcsökkenése. Emellett a feldolgozatlan élelmiszerek ára is érdemben csökkent havi alapon – mondta az elemző.
Virovácz Péter az átlagos infláció idei mértékét 17,8 százalék körül várja, ami 2,5 százalékponttal magasabb, mint a tavaly mért 15,3 százalék. Jövőre pedig a pénzromlás átlagos mértékét 5-6 százalékra prognosztizálja, felfelé mutató kockázatokkal. Az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere, a betétdíjas visszaváltási rendszer beindítása, a magas béremelkedés, a geopolitikai kockázatok erősödése és a költségvetési helyzet egyaránt jelentős inflációs kockázatokkal bír, amelynek hatására a jövő évben megtorpanhat az idén látott dezinflációs folyamat.
Kérdésünkre elmondta, a kormány által a növekedés erőltetése érdekében több alkalommal is hangoztatott 5-6 százalékos inflációs cél jelenleg legfeljebb akadémiai szinten értelmezhető vita alapját jelentheti. A kicsi magyar gazdaság ugyanis nem függetlenítheti magát a nemzetközi gazdasági környezettől, ahol a megemelt inflációs célról szó sincsen. Legfeljebb akkor jöhetne szóba efféle gondolat, ha az Európai Központi Bank vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) komolyan eljátszana a gondolattal, azaz globális szinten is napirenden lenne a kérdés. Erről azonban szó sincs, hiszen az utóbbi elnöke egy erre vonatkozó kérdésre azt felelte, amíg nem érkeztünk ilyen szituációhoz, nem ildomos ezt a kérdést feszegetni.
