Budapest lakossága 2020-ban majdnem 13 ezer fővel csökkent, és a megyeszékhelyeken is kevesebben éltek 2021 januárjában mint egy évvel ezelőtt. Az érintett városok agglomerációjában viszont sok település gyarapodott – olvasható az ingatlan.com friss elemzésében.
Nem egyedi jelenségről van szó, hiszen az ország összes nagyobb városában hasonló folyamatok játszódnak le, de Budapesten már ötödik éve tart a népesség csökkenése, utoljára 2015 és 2016 januárja között bővült a fővárosban élők száma.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az adatok azt mutatják, a legnagyobb népességnövekedést elérő települések között fölényben vannak a fővároshoz közeli, vagyis a budapesti agglomerációba tartozó települések.
A részletes adatok arra világítanak rá, hogy Budapest lakossága 2020-ban majdnem 13 ezer fővel csökkent, és a megyeszékhelyeken is kevesebben éltek 2021 januárjában mint egy évvel ezelőtt. Az elemzés arra is rámutat, hogy azért költöznek az agglomerációba az emberek, mert egyre drágábban a nagyvárosi lakások.
A tavaly bekövetkezett népességbővülés alapján felállított országos ranglistát a Győr-Moson-Sopron megyei Rajka vezeti, ahol a lakosság száma egy év alatt majdnem 60 százalékkal, több mint 6 ezer főre emelkedett. A jelentős növekedésben feltehetően szerepet kapott az ingázókra vonatkozó járványszabály is, amely szerint a pandémiás helyzetben a határtól 30 kilométeres sávban mozoghattak az érintettek. Rajka után a budapesti agglomeráció több képviselője következik: többek között Érd, Gyömrő, Nagytarcsa, Délegyháza, Veresegyház, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós. A szóban forgó települések népessége 1-8 százalékkal 300-600 fővel emelkedett éves összevetésben 2021 elejéig.
Ezek a változások az ingatlanárakat is befolyásolják. A 2014-ben elindult drágulás 2020-ra Budapesten szinte megállt, a többi nagyvárosban pedig lassabb ütemben folytatódott. A lakásdrágulás pedig a kiköltözési hullámot is felerősítette a legfelkapottabb városokból az agglomerációs övezetekbe. A lakosok számának növekedése a lakóingatlanok árára is hatással volt: Rajkán idén május közepén 489 ezer forintos négyzetméteráron kínálták eladásra a lakóingatlanokat, ami 20 százalékos drágulást jelent a 2020 januári szinthez képest.
A budapesti vonzáskörzetbe tartozó top tízes ranglistavezetője Érd, ahol 2020 januárjához képest 23 százalékkal 556 ezer forintra nőttek az átlagos négyzetméterárak, Gyömrőn pedig 14 százalékkal 544 ezer forintra emelkedtek az árak.
Balogh László kiemelte, a karanténhatás is hozzájárult a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez közeli települések népszerűségének növekdéséhez, a korlátozások miatt egyre többen kezdtek érdeklődni a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt. Emellett a korábbi években megkezdett családiház-építkezések felgyorsított befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben.
A megyeszékhelyek többségében az egy év alatt bekövetkezett népességcsökkenés ellenére emelkedtek az árak, ahogy a népességgyarapodást elkönyvelő agglomerációs településeken többségében is. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a nagyvárosok népessége viszonylag alacsony mértékben csökkent, így azért bőven maradt kereslet az adott városban.
Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac, mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek – például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének – köszönhetően.
