Jelentősen nőtt az elmúlt hét évben az elszegényedő nyugdíjasok száma

Jelentősen nőtt az elmúlt hét évben az elszegényedő nyugdíjasok száma

Fotó: Unsplash/Huy Phan

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Eurostat nyugdíjasokra vonatkozó legfrissebb statisztikájából első pillanatra úgy tűnik, nem állnak rosszul az elszegényedés tekintetében a magyar nyugdíjasok, európai sorstársaikhoz viszonyítva. Amíg az európai átlagban a nyugdíjasok 14,2 százalékát fenyegeti a súlyos elszegényedés veszélye, addig nálunk ez az arány 9,1 százalék volt 2017-ben, s ezzel a negyedik legjobb helyzetben vannak a magyar időskorúak. Az európai statisztikusok akkor tekintenek veszélyeztetettnek egy nyugdíjast, ha jövedelme az adott ország mediánjövedelmének hatvan százalékát sem éri el. (A medián jövedelem az az érték, amelynél a keresők fele többet, másik fele pedig kevesebbet keres.)

Amennyiben az adatokat időrendben vizsgáljuk, akkor már találunk aggodalomra okot adó jeleket. Amíg az uniós átlag ebben a tekintetben alig változott – a 2010-es 13,9 százalékkal szemben 2017-ben 14,2 százaléknyi nyugdíjast fenyegetett az elszegényedés veszélye – addig nálunk az elmúlt hét évben felgyorsult a nyugdíjasok helyzetének romlása. Amíg ugyanis 2010-ben ennek a jelentős társadalmi rétegnek alig 4,6 százalékát fenyegette az elszegényedés veszélye, addig mostanra ez az érték csaknem megduplázódott. Érdemes összehasonlítani a magyar adatokat az örök vetélytárs Szlovákiában tapasztalható helyzettel. Az Eurostat adatai szerint északi szomszédunk minden tekintetben előttünk jár, hiszen náluk a legfrissebb adatok szerint csak a nyugdíjasok 7,6 százalékát fenyegeti az elszegényedés veszélye. Még nagyobb azonban ez eltérés, ha azt is megvizsgáljuk, hogyan változott ez az arány az évek során: Szlovákiában 2010 és 2017 között 6,7 százalékról alig 7,6 százalékra romlott ez a mutató.

Mi legyen a nyugdíjrendszerrel? Egy biztos: spóroljon, aki csak tud | Magyar Hang

Valóban hét évvel kell emelni a nyugdíjkorhatárt, vagy van más megoldás?

Közelebb állhat a magyar valósághoz az Mfor.hu számításai, miszerint a 2010-es 124 ezer nyugdíjassal szemben 2017-re már 210 ezer időskorúnak kell tartania a jövedelmi szegénységtől, vagyis attól, hogy lassan emelkedő nyugdíjuk egyre kevésbé lesz elegendő életszínvonaluk megtartására. Megvan persze ennek a magyarázata is. Egyrészt hazánkban a jövedelmek az elmúlt 2-3 évben – különösen a mind nagyobb elvándorlás eredményeként kialakult munkaerőhiánynak köszönhetően – dinamikusan emelkedtek. A nyugdíjak ezzel szemben alig nőnek, különösen azóta, amióta a béremelkedést már nem veszik figyelembe a nyugdíjak éves emelésénél, ahogy korábban. (A vegyes rendszerben felerészt a béremelkedés üteme, felerészben pedig az infláció növekedése határozta meg a nyugdíjemelés nagyságát.) Tovább rontja a statisztikát hazánkban, hogy mostanában kezdtek nyugdíjba menni azok a tömegek, akik a rendszerváltást követően minimálbéren voltak bejelentve, s így viszonylag alacsony nyugdíjjal kezdik időskorú életszakaszukat.

Most hozták őket létre, de már halálra is ítélték a nyugdíjas szövetkezeteket | Magyar Hang

Januártól az eddig kizárólag a szövetkezeteknek járó kedvezményeket kiterjesztik az összes nyugdíjas munkavállalóra.

Miután a szegénységi küszöb a munkabérekhez kötött, logikus a nyugdíjasok helyzetének folyamatos romlása, s ebben a helyzetben nem is lesz változás, hacsak meg nem változtatják a nyugdíjemelés számításának módszerét. Különösen aggasztó, hogy a demográfiai folyamatok eredményeként egyre kevesebb az aktív dolgozók aránya, s növekszik a nyugdíjasok száma. S bár eddig egyetlen kormány sem mert belevágni a nyugdíjrendszer átalakításába, nagyon sokáig már nem halasztható, hiszen a mind kevesebb kereső egyre nehezebben termeli ki a nyugdíjellátáshoz szükséges összeget.

Az emelkedő infláció vesztesei az idősek | Magyar Hang

Mennyivel nőhetne a nyugdíj, ha visszaállítanák az eredetileg a Bokros-csomag idején bevezetett indexálást, vagy visszatérnénk az Antall-kormány idején élő rendszerre?

Minden bizonnyal nem véletlen, hogy amikor néhány évvel ezelőtt a társadalombiztosítási járulékot átkeresztelték szociális hozzájárulási adóvá, az egyben azt is jelentette, hogy az éppen regnáló kormányt már semmi nem kötelezi nyugdíj fizetésére. Ha van elég pénz a kasszában, akkor az adókból finanszírozzák az emelkedő nyugdíjakat, ha nem lesz, akkor a törvények áthágása nélkül akár csökkenthetik is a nyugdíjak összegét, hiszen arra már semmi sem kötelezi őket.