A jövő év májusának végéig kell benyújtaniuk a legnagyobb élelmiszer-áruházaknak az első élelmiszerhulladék-csökkentési tervüket – ezt a pontosítást fogadta el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága hétfőn az aznap benyújtott, élelmiszerpazarlás csökkentését célzó törvényjavaslathoz. Az agrártárca előterjesztését, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint a kiskereskedelmi adóról szóló törvények módosítását kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, így arról már kedden szavaznak a képviselők.
A jövőben a legnagyobb élelmiszer-áruházak kötelesek lesznek 48 órával a minőségmegőrzési idő lejárata előtt az élelmiszerárut felajánlani az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek. A változtatás azokat a kereskedőket érinti, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. Az érintett üzletek arra is jogosultak lesznek, hogy ezt az élelmiszert karitatív szervezeteknek ajánlják fel. A jogszabály célja ugyanis az, hogy a lejáratközeli áru a rászorulókhoz, és ne a kukába kerüljön.
Ezen üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is készíteniük kell, amit az Élelmiszermentő Központnak kell benyújtaniuk, ebben kellene meghatározniuk, hogy milyen eszközöket használnak a náluk keletkezett élelmiszerhulladék csökkentésére.. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is. Bírsággal sújtható az, aki nem készít ilyen tervet vagy aki éves szinten több mint 2 százalékkal átlépi az élelmiszerhulladék tervezett mértékét.
A fogyaszthatósági idővel, valamint a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozna a szabályozás – ezt Nagy István agrárminiszter közölte. Elmondta, hogy a vállalkozások továbbra is alkalmazhatják majd eddigi csatornáikat, és folytathatják a megszokott adományozási tevékenységüket, vagy tovább is fejleszthetik azokat. A hatékony és eredményes megvalósításhoz pedig élelmiszermentési felelőst is ki kell nevezniük.
Nagy István kiemelte, a felajánlott élelmiszerek elosztásának koordinálására létrehoznák az Élelmiszermentő Központot. A 100 százalékban állami tulajdonú nonprofit vállalkozás feladata lenne a felajánlások országos koordinációja, de emellett információgyűjtést- és megosztást is végezne, valamint segítene a kiskereskedők élelmiszer-hulladék csökkentési tervében foglaltak megvalósítását is. Az élelmiszerek újraelosztására nem hoznánk létre új állami logisztikai rendszert, hanem a meglévő karitatív szervezeteket erősítenénk meg annak érdekében, hogy a várhatóan megnövekedett mennyiségű felajánlott élelmiszert el tudják juttatni a rászorulók részére – hangsúlyozta a miniszter.
Várhatóan a legnagyobb élelmiszerüzletek kiskereskedelmei adója is növekszik, az árbevétel 2,5 százalékáról annak 2,7 százalékára. A javaslat 2022. február 1-jétől lépne hatályba.
Alkotmányellenes?
A javaslatokról hétfő reggel a Telex írt először, hogy a kormány több fontos jogszabály-módosítással is szeretné nehezíteni a nagy élelmiszerláncok helyzetét. A megfogalmazásukban beszolgáltatási törvényt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be. Hangsúlyozták, hogy a felajánlási szabályok a kormány által kiszorítani szándékozott nagy (100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű) láncokra (Aldi, Auchan, Lidl, Penny Market, Spar és Tesco) vonatkoznak csak. Azt is megjegyezték, hogy Áder János köztársasági elnök a hulladékgazdálkodási törvény során kért alkotmányossági kontrollt, mert úgy érezte, hogy nem vonható el ellenszolgáltatás nélkül a cégektől az értékkel bíró hulladék.
