Már háborús gazdaságot emleget a gazdaságfejlesztési miniszter

Már háborús gazdaságot emleget a gazdaságfejlesztési miniszter

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. május 26-án. (MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Véleménycikket írt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az energiaválságról. – Az orosz–ukrán háború nem csillapodik, sőt gazdasági értelemben is egyre kiterjedtebb. Energiaháború zajlik Európában, az áram- és gázárak az egekben. Azt se feledjük, hogy az év végéig lehet már csak a tengeren orosz olajat vásárolni, így élesedik az olajembargó, annak minden negatív következményével. Sok európai ország az elszabaduló energiaárakra a fogyasztás kötelező csökkentésével reagált – írja a tárcavezető a Magyar Nemzet néven megjelenő lapban.

Szerinte a mennyiségi korlátozások bevezetésével egy új korszak köszöntött be a kontinensen, amit háborús gazdaságnak lehet nevezni. 

– Az új gazdasági rezsim, azaz a háborús gazdaságpolitika nehéz dilemmákkal néz szembe: míg békeidőben a jólét és gyarapodás gyümölcseinek, addig háborús helyzetben a költségek és terhek szétosztásáról kell gondoskodnia. Az állam korlátoz, és ha kell, durván beavatkozik, hogy biztosítható legyen a társadalmi és védelmi szükségletek kielégítése – fogalmazott a miniszter.

– Miként lehet mégis hatékonyan védekezni az energiaháború ellen, amikor a gazdaságpolitika szimplán energiapolitikává változik? Persze, lehet és kell is növelni a gázkitermelést vagy az importkapacitásokat, az energiafogyasztást pedig csökkenteni, de sikerek így csak hosszabb távon érhetők el – teszi fel a kérdést. 

Szerinte ilyen kiélezett helyzetben viszont rövid távú, gyors és hatékony megoldásokra van szükség, és az Európai Unió eddig képtelennek bizonyult megfelelő válaszokat adni. Így Nagy Márton nem tartja jó ötletnek az európai szintű ársapka alkalmazását, mert az áram ára országonként eltérő, de egy önköltség alapú árképzés bevezetését meggondolandónak tartja.  

Úgy véli: az energiaárak gazdasági hatásai sokkal erősebbek, mint a fiskális vagy a monetáris politika hatásai, éppen ezért a kormányoknak és a jegybankoknak is egyre nagyobb kontrollt kellene gyakorolniuk az energiaárak felett. – Érdemes lenne az energiatőzsdék felügyeletét megerősíteni és így a túlzott spekulá­ciót megakadályozni – fejtegeti a miniszter.

Végül kitér az energiaintenzív iparágakban tevékenykedő sérülékeny kis- és középvállalatok támogatására, szerinte a gazdaság, a munkahelyek és a családok védelme érdekében proaktívan segíteni kell az életképes vállalatokon. Értekezését végül azzal zárja, hogy „egy háborús gazdasági környezetben sem szabad tehát szem elől téveszteni nemzetgazdaságunk legfontosabb pilléreinek védelmét, nem szabad letérni a magyar útról”.

Mint megírtuk, két napja Nagy Márton már arról beszélt, hogy az ársapkák betöltötték a szerepüket, a hatósági árakat előbb-utóbb ki kell vezetni.