Róna Péter: Szemléletváltásra van szükség a magyar mezőgazdaságban

Róna Péter: Szemléletváltásra van szükség a magyar mezőgazdaságban

Róna Péter (Fotó: Farkas Norbert/Magyar Hang)

Január végén Lázár János volt kancelláriaminiszter, többszörös kormánymegbízott, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja lett és kijelentette, az új egyetemet Európa egyik legjobb agráregyetemévé akarják fejleszteni.

Az elképzelés realitásáról kérdeztük Róna Péter közgazdászt, az Oxfordi Egyetem oktatóját.

– Helyes az irány, amelyet Lázár János felvázolt, de nem lesz egyszerű dolga, ha valóban európai szintű agráregyetemmé akarja fejleszteni a volt gödöllői, mostani nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. Az alap adott, hiszen Magyarország adottságai nagyszerűek, és a jelek szerint éppen a jövőben értékelődnek fel, ami megalapozza, hogy európai szintű mezőgazdasági és élelmiszeripari hatalommá váljon hazánk – mondta a közgazdász.

Róna Péter kiemelte, a jó minőségű föld, illetve az országba érkező vízmennyiség a klímaváltozásra való tekintettel mindenképpen felértékeli a magyar mezőgazdaság lehetőségeit. Ahhoz azonban, hogy ennek hasznát húzhassuk, első lépésben a vízgazdálkodást kell alapjaiban átalakítani, hiszen jelenleg a folyóvizekben érkező hatalmas vízmennyiség átrohan az országon, így nem tudjuk kellő mennyiségben mezőgazdasági termelési célokra hasznosítani.

– Első lépésben tározók létesítésével, illetve egyéb eszközökkel el kell érni, hogy a talaj vízmegtartó képessége jelentősen nőjön, így alkalmassá váljon az intenzív mezőgazdasági termelésre. Öntözésre csak azokon a helyeken szabad gondolni, ahol ez nem valósítható meg. Mindehhez azonban az ország egész területét átfogó hidrológiai tervekre van szükség, amelyek elkészítése hosszú és felelősségteljes munka. Az extenzív műtrágyás kukorica-, búza-, napraforgó-termesztés a talaj minőségén sokat rontott, ezért a talajgazdálkodás területén is van bőven teendő – emelt ki Róna Péter.

– Örvendetes az is, hogy a kormány döntésének értelmében – az uniós pénzek megtöbbszörözésével – hatalmas összeget fordítanak a mostani uniós ciklusban a mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre. Nagy kérdés azonban, hogy valóban értelmes célokra fordítják-e ezt a jelentős összeget, és nem csak kifizetőhelyként használják a vidékfejlesztési programokat, mint azt más esetekben már láthattuk. Hiszen a kitörés útja az lenne, ha a több ezer hektáros monokultúrás termelés – amelynek termékeit jelentős részt feldolgozatlanul értékesítjük – helyett munka és befektetésigényes, természetbarát zöldség- és gyümölcstermesztésre, illetve az élelmiszer-feldolgozóipari fejlesztésre fordítanák a támogatások döntő többségét.

A közgazdász hangsúlyozta, a kifejezetten szakmai agrárképzés mellett kiemelten feladat lenne egy business school létetesítése, mert maga a jó minőségű termék önmagában nem elég, azt a világban értékesíteni is tudni kell, az pedig egy külön szakma. Ebben pedig nagy hiányosságok mutatkoznak hazánkban, gondoljunk csak a kereskedőházak kudarcára.

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Szilveszteri különkiadás