A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a gazdasági szereplők szempontjainak sem feltétlenül felelt meg a vendégmunkás-törvény, amelyet most visszavontak.
A kormány tovább szigorítja a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat, ezért visszavonja az eredetileg november elsejével életbe lépő vendégmunkástörvényt, és új szabályozást készít – közölte pénteken a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A vendégmunkástörvényt június 13-án fogadta el a Parlament, és november 1-én lépett volna hatályba. Pedig a már most visszavont törvény is szigorú szabályokat tartalmazott: a vendégmunkások csak két évre – amit egy évvel meg lehetett volna hosszabbítani – kaphattak volna munkavállalási engedélyt egy konkrét munkáltatóhoz, és családjukat nem hozhatták volna be az országba. A vendégmunkások növekvő jelenléte így is indulatokat váltott ki a lakosság egy részéből. Az elmúlt évek migránsellenes kormányzati retorikája is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ország több pontján feszültséget keltett a a megjelenésük, a jelenséggel többek között ITT, ITT és ITT foglalkoztunk.
Hatalmas a bizonytalanság
A vendégmunkásokra ugyanakkor nagy szüksége van a feldolgozóiparnak, amely komoly létszámgondokkal küzd. – Sok cégnél az a legfontosabb akadálya a kívánt eredményesség elérésének, hogy létszámhiány van és magas a fluktuáció – mondta a Magyar Hangnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. – A munkavállalók egyik munkahelyről a másikra vándorolnak, mert nem érzik jól magukat a munkahelyeken. Ennek pedig sokszor az a közvetett oka, hogy Magyarországon nem olyan a jogi szabályozás, ami arra késztetné a munkáltatókat, hogy munkavállalóbarát munkahelyeket hozzanak létre – tette hozzá a szakszervezeti vezető.
Mivel a már most visszavont törvényről sem egyeztettek a szakszervezetekkel, László Zoltánnak is csak feltételezései vannak arról, hogy miért hátráltak ki a már elfogadott jogszabály mögül. Elképzelhető oknak tartja, hogy a nagy számú vendégmunkás megjelenése indulatokat gerjesztett bizonyos választói csoportokban, és a kormány emiatt politikai lépésként vonta vissza törvényt. Ám szerinte az is motiválhatta a döntéshozókat, hogy az új szabályok jó néhány munkáltató számára is kockázatott jelentettek, miközben a feldolgozóiparban – elsősorban az autóiparban – jelenleg kiszámíthatatlan a jövő. – Olyan bizonytalanságot látunk, amilyennel még soha nem találkoztam ebben az ágazatban – mondta László Zoltán.
Nem szívesen kockáztattak a cégek
Ilyen körülmények között szerinte nem minden iparági szereplőnek tetszhetett a vendégmunkástörvény. Ez ugyanis azt írta elő, hogy ha a határozott idejű szerződést a munkáltató bontja fel, akkor ki kell fizetnie a külföldi munkavállalónak a teljes, két éves időtartamra szóló bérét. – A szakszervezet két példát is látott az utóbbi időben arra, hogy a munkáltató távol-keleti munkavállalókat hozott Magyarországra, de mire megérkeztek a vendégmunkások, megváltozott a helyzet: az egyik vevője váratlanul visszamondott egy nagy megrendelést. Ha a munkáltató visszaküldi a vendégmunkásokat, akkor az új törvény alapján két évi bérüket kellene kifizetnie. Ilyen kockázatot nem szívesen vállalnak a munkáltatók – vélekedett László Zoltán. Hozzátette: ilyen esetben a munkáltató vélhetőleg inkább a határozatlan idejű szerződéssel itt dolgozó, magyar munkavállalóit küldené el, mert nekik legtöbbször csak néhány havi végkielégítést kellene kifizetnie.
László Zoltán emiatt elképzelhetőnek tartja, hogy a törvénynek ezen rendelkezései változhatnak a jövőben, ám a szakszervezetet egyelőre nem kereste meg a kormány, amit a Vasas Szakszervezeti Szövetség sérelmez. Mint az alelnök elmondta: elvárnák, hogy a vendégmunkástörvény megalkotásába is bevonják a szakszervezeteket. – Tagadhatatlan hogy szükség van azoknak a munkásoknak a munkaerejére, akiket Magyarországra terveztek hozni. A kérdés az, hogy a feltételrendszer milyen hatással lesz a magyar munkavállalók helyzetére –tette hozzá.
