Hosszú ideje úgy tanítják, 79. augusztus 24-én több környező településsel, így Herculaneummal, Stabiaeval és többek között Oplontisszal együtt Pompejit is maga alá temetette a Vezúv kitörése. Hogy mindezt honnan tudjuk? Ifjabb Plinius (61-113) két leveléből, amelyekben huszonöt évvel később részletesen beszámolt a katasztrófáról a jeles történetírónak, Tacitusnak (56-120).
Egy most, a pompeji rommezőn talált falfirka azonban mindezt alapjaiban boríthatja, legalább is kételyeket ébreszthet arra vonatkozóan, hogy a Vezúv legismertebb kitörése valóban augusztus 24-én történt-e. A BBC beszámolója szerint a felirat a romváros V. régiójában, egy eddig még soha meg nem kutatott területen zajló feltárás során került elő. A faszénnel írt rövid szövegen pedig jól olvasható a dátum: 16 nappal november kalendae-ja előtt, amit október 17-re keltezhetünk. A régészek szerint a feliratot – ami a Pompeii Sites Twitter-oldalán alább látható – egy építőmunkás firkálhatta a falra, aki a kérdéses ház felújítási munkálataiban vehetett részt.
Pompeii Sites on Twitter
A piece of writing, done in charcoal, revolutionises the history of #Pompeii. The text, discovered during the excavations in #RegioV, refers to "the sixteenth day prior to the Calends of November", corresponding therefore to the 17th October. More info: https://t.co/HIrp4vO2bO
Ha nem augusztus 24-én volt a katasztrófa, akkor mikor? Egyáltalán az év, 79, az stimmel? – tehetjük fel a kérdést most. A kutatók szerint az év minden bizonnyal helyes, csak a pontos dátum nem. Mint közleményükben megjegyzik, a faszén feliratok nagyon sérülékenyek, ezért nagyon rövid ideig láthatóak, így a most talált graffiti mindössze néhány nappal a katasztrófa előtt készülhetett, és a kitörés helyes dátuma így inkább október 24-e lehet.
Mielőtt továbblépnénk, érdemes néhány szót szólni a dátummegjelölésről. A római feliratokon sokszor feltüntették az időpontot, és a legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha a szöveg végén a nap-hónap megjelölés után szerepel az adott év két vezető tisztségviselője, a két consul neve. Mivel ma már nagyon pontos consullistáink vannak, így ilyenkor a legegyszerűbb belőni a felirat állításának dátumát. De ezen felül egyéb indirekt módon is keltezhetünk egy forrást, például egy adott császár uralkodási évéből, vagy egy-egy jól dokumentált háború alapján.
A most feltárt graffitin azonban consulnevek sajnos nem szerepelnek, így azt, hogy ez a firka valóban 79-ben került-e a falra, nem lehet minden kétséget kizáróan igazolni. Viszont az, hogy ezek a feliratok nagyon hamar megsemmisülnek, illetve, hogy a kérdéses szöveg ennyire jó állapotban maradt meg, azt feltételezi, hogy az nem sokkal a katasztrófa előtt készült.
Az augusztusi dátum egyébként kutatói berkekben már hosszú ideje vitatéma. Többek között azért, mert a leletkörülmények, például az őszi gyümölcsök jelenléte, az őszi évszakra jellemző tevékenységek nyomai a felé mutatnak, hogy a kitörés egy-két hónappal később, az őszi időszakban történhetett. A pompeji régészek szerint a most talált feliratuk is ezt a hipotézist erősíti. Az olasz kulturális miniszter, Alberto Bonisoli szintén elképesztően fontos felfedezésnek tartja a szöveget.
[caption id="attachment_8828" align="aligncenter" width="2330"]
Pompeji térképe, rajta a ma is használt, Fiorelli-féle, XIX. századi régióbeosztással[/caption]Mindezek fényében felvetődik hát az a kérdés is: vajon ifjabb Plinius huszonöt év távlatából benézte volna a dátumot, hiszen ő augusztus 24-ét írt Tacitusnak? Akár az is előfordulhatna, hiszen a katasztrófa idején ő még mindössze 12-13 éves lehetett, s emlékei megfakulhattak. (Levelei közül az egyikben egyébként nagybátyja halálának körülményeit részletezte. A földrajzi, természettudományi munkáiról híres idősebb Plinius a kitöréskor épp a Nápolyi-öböl északnyugati sarkán található misenumi flotta parancsnoka volt, s a kitörés már csak kutatói kíváncsisága miatt is módfelett érdekelte, ám halálát a környékbeliek mentése közben lelte.)
Valószínűbbnek tűnik azonban a szövegromlás, másolási hiba – ahogy arra már korábban is rámutatott több kutató. Plinius eredeti levelei nem maradtak fent, azok tartalmát későbbi átiratokból, másolatokból ismerjük. Ezekben pedig több lehetséges dátum is szerepel, az augusztustól egészen a novemberig terjedő skálában. A hibát, az elírást elsősorban az ókori és a későbbi naptárrendszer közötti különbségek okozhatják.
A közgondolkodásban ugyanakkor az augusztus 24-e ragadt meg, ám, ha a most talált graffiti valóban 79-ben készült, amit sajnos csak közvetve lehet igazolni, akkor ez is a felé mutat, hogy a Vezúv legismertebb kitörése inkább október 24-én lehetett.
