Először a miniszterelnök tavaly októberben, majd nyomában a kormány tagjai január vége, február eleje óta folyamatosan és egybehangzóan ígérik, hogy év végére már csak egyszámjegyű lesz a pénzromlás üteme. Nos, immáron egészen biztos, hogy a kormányzati jóslatok megvalósulnak. Akkor is, ha nem.
Állításom persze nem a gazdasági folyamatok elmélyült elemzéséből következik, hiszen a kormány gazdasági intézkedései éppenséggel nem a minden kritikán felülálló szakértelmet bizonyítják. Gyakori, hogy a kabinet intézkedései csökkentés helyett direkte növelik az inflációt: mindenféle különadók, amiket persze végül a vásárlók fizetnek meg; ársapkák, amelyek veszteségét a kereskedők más árucikkeken hozzák be; a pénzügyminiszter és a bankelnök nyilvános egymásra mutogatása; Varga miniszter újabb bankadó és megszorítások ígéretével történő árfolyamrombolása – hogy csak a legkirívóbbakra emlékezzünk. Innen nézve már akkor is igaza volt Orbán Viktornak, amikor július elején ellenszélről beszélt, még ha a lyukat, amelyből a bolond szél fú, nem is a saját portáján kereste.
Miben bízhatunk tehát, ha pártunk és kormányunk munkája éppenséggel kontraproduktívnak bizonyult? Hát természetesen a KSH-ban! Elvégre is kitől-mitől függ a nyilvánosságra kerülő inflációs adat? Nyilvánvalóan a statisztikai hivataltól, amelynek módszertanát szakmai viták is kísérik, de amelynek munkáját, munkája eredményeit nemcsak a gazdasági szakemberek figyelik árgus szemmel, de a politikai elemzők és döntéshozók is. A KSH elvileg a mindenkori kormánytól független szervezet, ha ilyesmi egyáltalán létezik még kis hazánkban, ahol a „független” szervezetek erősen függenek a központi akarattól, az akár egy nap alatt megváltoztatható törvényektől, a költségvetési forrásoktól, a személyi döntésektől. Az utóbbiak pedig alapvető befolyással vannak a vezetők egzisztenciális helyzetére is, ami persze hatást gyakorol szemléletükre, hozzáállásukra.
Hogy a KSH minden munkatársa kellő lojalitással végezze munkáját, arról az agyon publikált inflációs ígéret határidejének közeledtével az illetékesek intézkedtek. A 24.hu beszámolója szerint ugyanis ha biztosan nem is tudható, de erősen valószínűsíthető, hogy a hivatal azon főosztályvezetőjét, aki kedvezőtlen GDP-adatot közölt a második negyedévre, miközben a kormány már enyhe emelkedést ígért, eltávolították munkaköréből. Ha a portál arra nem is talált bizonyítékot, hogy az „időtlen idők óta a KSH-ban dolgozó, 27 éve a GDP-t számoló, a munkáját megszállottan szerető, felkészült, régi vágású szakembert, akitől távol állt a politika” a -2,3 százalékos adatért rúgták volna ki, de annak van nyoma, hogy „felülről” jelezték: „a KSH nem segíti a kormány munkáját”.
Akik ebben az országban azt remélik, hogy szakmai munkájukat pusztán szakmai szempontok alapján végezhetik, a Meteorológiai Intézet és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kirúgott vezetőinek esete után újabb durva figyelmeztetést kaptak. (Azt már csak zárójelben: a 9 százalékos infláció is pénzromlás, nem is kicsi…)
