Orbánnak igaza lesz
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) épülete (Fotó: Wikipédia)

Először a miniszterelnök tavaly októberben, majd nyomában a kormány tagjai január vége, február eleje óta folyamatosan és egybehangzóan ígérik, hogy év végére már csak egyszámjegyű lesz a pénzromlás üteme. Nos, immáron egészen biztos, hogy a kormányzati jóslatok megvalósulnak. Akkor is, ha nem.

Állításom persze nem a gazdasági folyamatok elmélyült elemzéséből következik, hiszen a kormány gazdasági intézkedései éppenséggel nem a minden kritikán felülálló szakértelmet bizonyítják. Gyakori, hogy a kabinet intézkedései csökkentés helyett direkte növelik az inflációt: mindenféle különadók, amiket persze végül a vásárlók fizetnek meg; ársapkák, amelyek veszteségét a kereskedők más árucikkeken hozzák be; a pénzügyminiszter és a bankelnök nyilvános egymásra mutogatása; Varga miniszter újabb bankadó és megszorítások ígéretével történő árfolyamrombolása – hogy csak a legkirívóbbakra emlékezzünk. Innen nézve már akkor is igaza volt Orbán Viktornak, amikor július elején ellenszélről beszélt, még ha a lyukat, amelyből a bolond szél fú, nem is a saját portáján kereste.

Orbán dönt a gazdaságpolitikáról, nem a hozzáértők
Facsinay Kinga, Hajdú Péter

Orbán dönt a gazdaságpolitikáról, nem a hozzáértők

Az illiberális magyar rendszerben lehetetlen emelni a versenyképességet és a termelékenységet.

Miben bízhatunk tehát, ha pártunk és kormányunk munkája éppenséggel kontraproduktívnak bizonyult? Hát természetesen a KSH-ban! Elvégre is kitől-mitől függ a nyilvánosságra kerülő inflációs adat? Nyilvánvalóan a statisztikai hivataltól, amelynek módszertanát szakmai viták is kísérik, de amelynek munkáját, munkája eredményeit nemcsak a gazdasági szakemberek figyelik árgus szemmel, de a politikai elemzők és döntéshozók is. A KSH elvileg a mindenkori kormánytól független szervezet, ha ilyesmi egyáltalán létezik még kis hazánkban, ahol a „független” szervezetek erősen függenek a központi akarattól, az akár egy nap alatt megváltoztatható törvényektől, a költségvetési forrásoktól, a személyi döntésektől. Az utóbbiak pedig alapvető befolyással vannak a vezetők egzisztenciális helyzetére is, ami persze hatást gyakorol szemléletükre, hozzáállásukra.

Hogy a KSH minden munkatársa kellő lojalitással végezze munkáját, arról az agyon publikált inflációs ígéret határidejének közeledtével az illetékesek intézkedtek. A 24.hu beszámolója szerint ugyanis ha biztosan nem is tudható, de erősen valószínűsíthető, hogy a hivatal azon főosztályvezetőjét, aki kedvezőtlen GDP-adatot közölt a második negyedévre, miközben a kormány már enyhe emelkedést ígért, eltávolították munkaköréből. Ha a portál arra nem is talált bizonyítékot, hogy az „időtlen idők óta a KSH-ban dolgozó, 27 éve a GDP-t számoló, a munkáját megszállottan szerető, felkészült, régi vágású szakembert, akitől távol állt a politika” a -2,3 százalékos adatért rúgták volna ki, de annak van nyoma, hogy „felülről” jelezték: „a KSH nem segíti a kormány munkáját”.

Akik ebben az országban azt remélik, hogy szakmai munkájukat pusztán szakmai szempontok alapján végezhetik, a Meteorológiai Intézet és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kirúgott vezetőinek esete után újabb durva figyelmeztetést kaptak. (Azt már csak zárójelben: a 9 százalékos infláció is pénzromlás, nem is kicsi…)

Spekula
Hamburger Béla

Spekula

Nem akarok tippeket adni, de még az is lehet, hogy ezek az ármányos multik csak nálunk ennyire profitéhesek, másutt pedig már-már karitatív jelleggel működnek, nem?