Gerőcs Péter regénye, az Árvaképek inkább mutatja a vágyainkat, mint a valóságot.
Könyvesház
Minden, ami könyv és irodalom
Mesterházy Balázs novelláit olvasva sokszor legszívesebb felülnénk egy távolsági buszra, hogy eldöcögjünk Gyönkre, a Gesztenyefa presszóba sztorizni.
Kitart-e még ma is az ezredfordulón kis túlzással az egész világon végigsöprő Márai-láz?
Az Egy utca Arnhemben nagyon átélhető, nagyon életszagú tudósítás arról, mi történt a második világháborúban.
Steve Berry új bűnügyi regényének főhőse különleges titoknak próbál utánajárni. Vajon képes lesz arra, amire eddig még senki?
Steven Pinker könyvében azt a célt tűzte ki maga elé, hogy bebizonyítsa: valószínűleg most éljük az emberiség történetének legbékésebb napjait.
A Pálya szövegei több helyen társadalomkritikák, a futballpoétika pedig néha egészen misztikus.
Politkovszkaja sebészi pontossággal mutatja be az orosz politikának azt a metamorfózisát, ami napjainkban – immár illiberális demokrácia néven – egyre több országot fenyeget.
Ilyen lenne, ha Háry János, a nagyotmondó obsitos alakja egyesülne Münchhausen báróéval.
Szekfü András interjúkötete a hetvenes évek szinte összes fontos rendezőjét, de még a jelentős pozíciót elfoglaló politikusait-hivatalnokait is megszólaltatja.
Herczeg Szonja megmutatná a szorongó embereknek, nincsenek egyedül.
Természeti embernek gondolom magam, és úgy élek, mintha az lehetnék – erről beszélt lapunknak adott interjújában Kiss Anna költő.
1965-ben publikált utoljára, de 2010-es haláláig tovább alkotott. Hamarosan megtudhatjuk, mit.
Így változott a pesti nő az elmúlt száz év alatt.
Élet és halál szembenállása, a hit síron túlra átnyúló ereje jelenik meg Szabó T. Anna verseiben.