Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak, ezen a héten: Alföldi Róbert színész-rendezőt.
Olvasóként is a világ érdekel, de azt nagyon nehéz előre megmondani, éppen milyen könyv kerül a kezembe. Régebben nem olvastam társadalomtudományt vagy történelmet, de mostanában néha előfordul. Úgy gondolom, az igazán magas kultúra legalapvetőbb jellemzője a valóságra való reflexió. Anélkül nincs valós, jelentéssel bíró, korokon átívelő művészet. A reflexió minősége persze nagyon más kérdés. De a kiindulópont minden nagy alkotásnál a valóságról való belső közlés.
A társadalmi problémák a kortárs irodalomban is pontosan úgy jelennek meg szerintem, ahogy korábban mindig. Van mű, ami konkrétan, és van, ami más történelmi korban, más helyzetben, de akkor is a máról beszél. Továbbra is nagy kedvencem Karl Ove Knausgård regényfolyama, a Harcom, ami szinte évek óta a legnagyobb olvasmányélményem, van olyan kötete, amit már újra olvastam. Abban a teljesen átpolitizált és hiszterizált közegben, ami a mai magyar valóság, és amitől nagyon nehéz az embernek függetlenítenie magát, nekem nagyon sokat jelent ez a szinte eposzi mű. Mert semmi másról nem szól, mint a nagyon egyszerű, szinte hétköznapi életről, egy középkorú férfi minden harcáról, érzelmi viharairól, családról, szerelmekről, pénzről, és minden olyanról, ami az élet maga. Nagyon szeretem.
Egy szerelem rekonstruálása – Finy Petra könyvespolca
Ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak; ezen a héten: Finy Petra író-költőt.
Életem két legnagyobb olvasmányélménye Nádas Péter Emlékiratok könyve, illetve Lev Nyikolajevics Tolsztoj Anna Kareninája. Nagyon különböző könyvek, nagyon máskor, másról, másért íródtak, de akárhányszor újraolvasom, mindig ugyanaz a zsigeri mély érzés, és ugyanaz a felismerés önt el, és ugyanúgy megtalálom benne magamat huszonévesen vagy akár ötvenévesen
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/35. számában jelent meg augusztus 26-án.
