A Csomád vizsgálata valószínűleg a magyarországi vulkanológia legismertebb kutatóprogramja. A Keleti-Kárpátokban (a Torjai- és a Bodoki-hegység között) elhelyezkedő tűzhányó az utóbbi időben sokszor került a hírekbe, nem feltétlenül olyan kontextusban, ami minden kutatójának tetszett. Egyesek ugyanis felvetették, hogy a Csomád-hegy gyomrában jelenleg is olyan események folyhatnak, amelyek felvetik a közeli kitörés lehetőségét. Persze egy Kárpát-medencei esetleges vulkánkitörés olyan hír, ami minden újság álma – főleg, ha a kattintásokból él –, így félrevezetőbbnél félrevezetőbb cikkek tömkelege jelent meg a Csomádról és közelgő kitöréséről (aminek a közeljövőben valójában rendkívül csekély az esélye).
A küszöbön álló kitörés hírét leghatározottabban cáfoló vulkanológus mindig is Karátson Dávid egyetemi tanár, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék vezetője volt (erről nyilatkozott lapunkban is). A professzor már sok éve tervezi, hogy tanulmánykötetet szerkeszt a Csomád utóbbi évtizedekben zajlott kutatásáról és a tudományosan alátámasztott (de még így is rendkívül izgalmas) eredményekről. A könyv korábban angolul már megjelent a nemzetközi vulkanológusközösség számára, most pedig a magyar nyelvű kiadás látott napvilágot, A Kárpátok legfiatalabb tűzhányója, a Csomád címmel. A kötetben ötven szerző 17 tanulmánya kapott helyet, amelyek együttesen a teljesség igényét tükröző, átfogó képet adnak a Csomádról jelenleg meglévő tudásunkról – korántsem csupán a vulkanológiai, de biológiai, klimatológiai, antropológiai és néprajzi aspektusból.
A Hargita és Kovászna megye határán emelkedő Csomád ugyanis legalább olyan fontos szerepet játszott a helyi emberek életében, mint a magyar vulkanológia fejlődésében. A kötetben ezért a térség őstörténeti kutatásai vagy a népvándorlás kori történetét feltáró vizsgálatok ugyanúgy helyet kaptak, mint a Szent Anna-kráter tavának fejlődése, a helyi termál- és gyógyvizek, illetve természetesen a földtani és vulkanológiai vizsgálatok.
Természetesen a nagy kérdés sem maradhatott ki: vajon már kialudt vagy csak szunnyad a Csomád? Hiszen titkon mégiscsak azért érdekes sokaknak a Csomád, mert egyes vélemények szerint a 28 ezer évvel ezelőtti (geológiai időléptékben egészen fiatal) utolsó kitörése még nem jelentette vulkanikus karrierje végét. Annál is inkább, mert a mélyben rejtőző magmakamrájában valószínűleg még tartalmaz olvadt kőzetanyagot. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez milyen következményekkel járhat a gyakorlatban. A kötet ezzel foglalkozó fejezete állást foglal a közeli kitörés kérdésében, és e megdöbbentő konklúziót a könyv 113. oldalán olvashatják.
Karátson Dávid (szerk.): A Kárpátok legfiatalabb tűzhányója, a Csomád. Tortoma Könyvkiadó, 2023. 6390 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/21. számában jelent meg május 26-án.
