A koronavírus kiirthatja Amazónia őslakosait

A koronavírus kiirthatja Amazónia őslakosait

Brazíliaváros, 2011. február 27. RAONI, a kaiapo indiánok főnöke a Belo Monte-i vízi erőmű megépítése ellen szervezett tiltakozáson a brazíliavárosi parlament épülete előtt 2011. február 8-án fotóriporterek gyűrűjében áll. Környezetvédelmi aggályaira hivatkozva 2011. február 27-én felfüggesztette az Amazonasba ömlő Xingú folyóra tervezett gigantikus nagyságú vízi erőmű megépítésének előkészítő munkálatait egy brazil bíróság. A beruházás ellenzői szerint elfogadhatatlan, hogy az erőmű megépítésével járó elárasztások következtében a Xingú folyó mentén kitelepítsenek mintegy 16-50 ezer őslakost. Az építkezés ellen környezetvédők, őslakos indiánok és hírességek emelték már fel szavukat. (MTI/EPA/FERNANDO BIZERRA JR)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A brazíliai Amazonas-medence esőerdejében lakó bennszülött indiánok számára a koronavírus-járvány még inkább veszélyesebb, mint a külvilággal sokkal intenzívebb kapcsolatokat ápoló népesség esetében. A légzőszervi fertőzések, például az influenza már eddig is a vezető halálokok között szerepeltek az indiánok körében. - írja az Index a BBC cikke nyomán.

Brazíliában eddig már több mint 11 ezer koronavírus-megbetegedést azonosítottak, és legalább 486-an haltak meg. Az első fertőzési gócok az erősen iparosodott São Paulóban ütötték fel a fejüket, de azóta a járvány már az egész országban elterjedt, így a bennszülöttek lakta esőerdei területeken is. Az első bennszülött fertőzöttet Amasonas szövetségi államban azonosították.

Az esőerdőben, a nyugati civilizációtól nagyrészt elszigetelten lakó indiánok nagyjából a brazil népesség fél százalékát adják. Sokkal érzékenyebben a fejlett világból érkező fertőzésekre, mint a lakosság nagy része, hiszen a kevés kapcsolat miatt nem szerezhetik meg azt az immunitást, ami részleges védelmet nyújt a többség számára.

A múltban rendszeresek voltak a pusztító járványok a köreikben. A hatvanas években például egy kanyarójárvány a fertőzött janomami indiánok 9 százalékát megölte. A bennszülötteknek gyakorlatilag semmiféle hatékony higiéniás intézkedésre nincs lehetőségük, általában még szappanuk sincs a kézmosáshoz. A nagyobb törzsek most arra készülnek, hogy kisebb csoportokra bomlanak, hogy így gátolják meg, hogy egy-egy törzsből mindenki megfertőződjön.

A brazil bennszülöttügyi hivatal nyilvántartása szerint 107 ismert indián törzs él a brazíliai őserdőben, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs a külvilággal. Noha azt gondolhatnánk, hogy emiatt ők biztonságban vannak, az utóbbi években sokszorosára emelkedett a területükre behatolók száma (főként illegális fakitermelőkről, egyéb bűnözőkről, illetve misszionáriusokról van szó). Ők behurcolhatják a fertőzést, ami akár ki is irthatja a csoportot.

A legtöbb törzs mérsékelt kapcsolatokat fenntart a többségi társadalommal, rendszerint a közeli falvakba, városokba járnak bevásárolni a piacra. A törzsi vezetők vállalták azt, hogy távol tartják magukat a városoktól, de ez csak egy ideig fenntartható, hiszen az élelmiszer nagy részét is a piacon szerzik be. Vagyis ha nem járnak a vásárba, akkor éhezni fognak.