A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban vasárnap ismét összecsapott Örményország és Azerbajdzsán. Mindkét fél a másikat vádolta a harcok kirobbantásáért. Az örmények szerint az azeriek nehéztüzérséggel lőtték a Hegyi-Karabahban lévő polgári célpontokat, az azeriek szerint viszont az akció csak az örmények által támogatott milíciák támadásának megtorlása volt. A szakértők már korábban is figyelmeztettek a háború kiszélesedésének veszélyére, most úgy tűnik, valóban erre számíthatunk. Az örmény védelmi minisztérium kedden azt közölte, egy török F-16-os vadászgép Azerbajdzsán légteréből lelőtt egy örmény SzU-25-ös csatarepülőgépet. Ankara nem sokkal később hivatalosan is cáfolta a jereváni bejelentést.
A többségében keresztény örmények lakta anklávé nemzetközi jogi szempontból a muzulmán Azerbajdzsánhoz tartozik. Karabah 1991-ben függetlenné nyilvánította magát, ám ezt azóta egyetlen állam sem ismerte el. A területért folyó háborút 1994-ben fegyverszüneti megállapodás zárta le, a konfliktus negyedszázada „lefagyott”, időnként azonban ki-kiolvad. Azerbajdzsán nem mondott le a terület visszaszerzéséről és erőteljesen fegyverkezik. Örményország nem csatolta magához a régiót, de védi azt, és önrendelkezést követel Hegyi-Karabahnak. A területet puffernak is használja az egyre erősödő muzulmán szomszéddal szemben – írtuk a konfliktus hátteréről.
Azerbajdzsán és Örményország negyedszázada készül a döntő ütközetre. Baku erős török támogatással és az olaj- és gázexportból származó bevételeknek köszönhetően erőteljesen fegyverkezve. Örményország biztonsági garanciáját Oroszország jelenti, amely két katonai támaszpontot is fenntart a kaukázusi országban. Bonyolítja a helyzetet, hogy Moszkva és Jereván kapcsolatai Nikol Pasinjan örmény elnök 2018-as hatalomra kerülése óta lehűltek, miközben az orosz-azeri kapcsolatok felvirágoztak. Oroszország már csak ezért is a konfliktus hűtésében érdekelt.
Törökország ezzel szemben egyértelműen állást foglalt a küzdelemben. Az örmények szerint az azeriek oldalán török zsoldban lévő szíriai milíciák is beszálltak a harcba. Azerbajdzsán ugyanakkor azt állítja, hogy Örményország pedig szíriai kurd egységeket vet be. Mindkét fél kölcsönösen tagadja a másik állítását.
A Reuters hírügynökségnek több milicista is arról beszélt, hogy a törökök által felajánlott pénz miatt álltak Azerbajdzsán oldalára a háborúban. 1500 dollárt kapnak egy hónapban, ami hatalmas összegnek számít Szíriában, ennek köszönhetően pedig már legalább ezren csatlakoztak az azeri csapatokhoz – derült ki a riportból. Mindeközben Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn felszólította Örményországot, hogy azonnal hagyja el a „megszállt” területeket.
Az örmény katonai tárca szerint az örmény légierő lelőtt gépének pilótája életét vesztette. A minisztérium közölte: a török F-16-os az azeri Gjandzsa repteréről szállt fel, hogy fedezze az azeri harci gépeknek és drónoknak az Örményország területén lévő Vardenisz, Mec, Maszrik és Szotk településekre mért csapásait, és az örmény légtérben lőtte le az örmény gépet. Jereván hétfőn kilátásba helyezte, hogy beveti Iszkander hadműveleti-taktikai rakétarendszereit, ha Törökország F-16-osokat alkalmaz Hegyi-Karabahban.
Válaszul, Fahrettin Altun, a török államfői hivatal kommunikációs igazgatója közölte, hogy örmény állítás „teljességgel igaztalan”. Altun az elnököt ismételve hozzátette: „Örményországnak, ahelyett, hogy olcsó propagandatrükkökhöz fordul, inkább ki kellene vonulnia az általa megszállt területekről”.
Nem sokkal később Azerbajdzsán is beszállt a kommunikációs harcba. A helyi hatóságok közlése szerint 12 azeri civil meghalt és 35 megsebesült az örmény nehéztüzérség támadása során.
