Nincs könnyű helyzetben az orosz katonai vezetés, amióta a Herszon megyei kivonulás után a Donyec-medence megszerzése lett a fő prioritás. Az ukránok továbbra is tartják a Szlovjanszk–Sziverszk–Szoledar–Bahmut megerősített vonalat, ott az oroszok hosszú hónapok óta alig haladtak előre. Közben az is kérdés, talál-e az ukrán hadsereg újra egy rést a frontvonalon, ahol az orosz védelem áttörhető, bár az oroszok – tanulva az eddigi esetekből – erős védelmi vonalakat építenek az általuk elfoglalt területeken. Ezért a szakértők elhúzódó összecsapásokra számítanak egészen tavaszig, amikor a felek a soraikat rendezve egy nagyobb offenzívát indíthatnak.
Ami az áprilisban kezdődő donbaszi csatát illeti, ez a frontszakasz már eddig is rengeteg áldozatot követelt. Az ukránok szerint az oroszok itt már közel 27 ezer katonát veszítettek, amit természetesen érdemes fenntartásokkal fogadnunk, mivel a felek előszeretettel nagyítják fel az ellenség veszteségeit (az oroszok szerint az ukránok közül csak július elejéig közel 16 ezren estek el ezen a frontszakaszon). Moszkva legfőbb szerzeménye Szjevjerodoneck városa volt, ahol másfél hónapig zajlottak a harcok, Liszicsanszk elfoglalása után azonban megtorpant az orosz előrenyomulás. Az utóbbi hetekben azonban Bahmutnál különösen erős nyomás alá helyezték az ukrán védelmet. A helyzet olyannyira kritikus volt, hogy már a település szélén zajlottak a harcok, végül azonban a védők mégis felülkerekedtek.
Ezzel viszont korántsem hárult el a veszély: az orosz hadsereg mostanra a település határáig jutott. Ugyancsak kemény harcok bontakoztak ki Avgyijivkánál, ami azért fontos, mert erről a településről az ukránok könnyedén elérik Doneck megye központját, Doneck városát a rakétáikkal. Habár az utóbbi hetekben az ukránok átvették a kezdeményező szerepet a legtöbb fronton, a katonai szakértők arra számítanak, hogy mostantól statikussá válhat a front, vagyis egyik fél sem fog elérni nagyobb területi nyereségeket.
Nagy kérdés azonban, mi várható azután, hogy az oroszok rendezik a soraikat. Már maga a sorok rendezése sem lesz egyszerű feladat, mert a legkülönbözőbb orosz alakulatok harcolnak ezen a területen. Az orosz reguláris erők mellett itt van a Wagner katonai magánvállalat, Ramzan Kadirov csecsen vezető fegyveresei, de ide vezényelték az egykor a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban kényszerrel besorozott katonákat is. Ugyancsak gondot jelent az oroszoknak a lőszerellátás akadozása. Az elemzők szerint az orosz hadsereg mostanra általában fogytán van lőszerből, aminek a pótlása időt vesz igénybe. Ezért a legtöbben csak tavaszra teszik azt az időpontot, amikor az oroszok egy nagyobb offenzívát indíthatnak. Ezt erősíti, hogy bár evidenciának számít, miszerint az oroszok hosszú háborút terveznek, 2024-ben elnökválasztást tartanak Oroszországban, amikorra Putyinnak valamiképpen eredményt kell felmutatnia az orosz társadalom előtt.
Miközben a donbaszi erőviszonyok legalábbis egyelőre – kiegyenlítettek, más a helyzet a levegőben: az oroszok továbbra is sikeresen pusztítják az ukrán energetikai infrastruktúrát. Hétvégén az orosz rakéta- és dróncsapások hulláma megbénította Ukrajna energiarendszerének csaknem felét, sőt az ukránok arra figyelmeztettek, hogy a fővárosban az elektromos hálózat teljes leállásával kell szembenézni. Az ENSZ szerint a fűtőolaj-, víz- és áramhiány miatt a télen további két-három millió ember hagyja el az otthonát meleget és biztonságot keresve.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/48. számában jelent meg november 25-én.
