Nincs könnyű helyzetben az orosz katonai vezetés, amióta a Herszon megyei kivonulás után a Donyec-medence megszerzése lett a fő prioritás. Az ukránok továbbra is tartják a Szlovjanszk–Sziverszk–Szoledar–Bahmut megerősített vonalat, ott az oroszok hosszú hónapok óta alig haladtak előre. Közben az is kérdés, talál-e az ukrán hadsereg újra egy rést a frontvonalon, ahol az orosz védelem áttörhető, bár az oroszok – tanulva az eddigi esetekből – erős védelmi vonalakat építenek az általuk elfoglalt területeken. Ezért a szakértők elhúzódó összecsapásokra számítanak egészen tavaszig, amikor a felek a soraikat rendezve egy nagyobb offenzívát indíthatnak.
Ami az áprilisban kezdődő donbaszi csatát illeti, ez a frontszakasz már eddig is rengeteg áldozatot követelt. Az ukránok szerint az oroszok itt már közel 27 ezer katonát veszítettek, amit természetesen érdemes fenntartásokkal fogadnunk, mivel a felek előszeretettel nagyítják fel az ellenség veszteségeit (az oroszok szerint az ukránok közül csak július elejéig közel 16 ezren estek el ezen a frontszakaszon). Moszkva legfőbb szerzeménye Szjevjerodoneck városa volt, ahol másfél hónapig zajlottak a harcok, Liszicsanszk elfoglalása után azonban megtorpant az orosz előrenyomulás. Az utóbbi hetekben azonban Bahmutnál különösen erős nyomás alá helyezték az ukrán védelmet. A helyzet olyannyira kritikus volt, hogy már a település szélén zajlottak a harcok, végül azonban a védők mégis felülkerekedtek.
Az oroszok tovább rakétázzák egész Ukrajnát, Kijevben megszűnt az ivóvízellátás
Ismét orosz rakétacsapás érte szerdán az ukrán fővárost, Kijevet, az első információk szerint legalább három civil életét vesztette, hatan megsérültek.
Ezzel viszont korántsem hárult el a veszély: az orosz hadsereg mostanra a település határáig jutott. Ugyancsak kemény harcok bontakoztak ki Avgyijivkánál, ami azért fontos, mert erről a településről az ukránok könnyedén elérik Doneck megye központját, Doneck városát a rakétáikkal. Habár az utóbbi hetekben az ukránok átvették a kezdeményező szerepet a legtöbb fronton, a katonai szakértők arra számítanak, hogy mostantól statikussá válhat a front, vagyis egyik fél sem fog elérni nagyobb területi nyereségeket.
Nagy kérdés azonban, mi várható azután, hogy az oroszok rendezik a soraikat. Már maga a sorok rendezése sem lesz egyszerű feladat, mert a legkülönbözőbb orosz alakulatok harcolnak ezen a területen. Az orosz reguláris erők mellett itt van a Wagner katonai magánvállalat, Ramzan Kadirov csecsen vezető fegyveresei, de ide vezényelték az egykor a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban kényszerrel besorozott katonákat is. Ugyancsak gondot jelent az oroszoknak a lőszerellátás akadozása. Az elemzők szerint az orosz hadsereg mostanra általában fogytán van lőszerből, aminek a pótlása időt vesz igénybe. Ezért a legtöbben csak tavaszra teszik azt az időpontot, amikor az oroszok egy nagyobb offenzívát indíthatnak. Ezt erősíti, hogy bár evidenciának számít, miszerint az oroszok hosszú háborút terveznek, 2024-ben elnökválasztást tartanak Oroszországban, amikorra Putyinnak valamiképpen eredményt kell felmutatnia az orosz társadalom előtt.
Miközben a donbaszi erőviszonyok legalábbis egyelőre – kiegyenlítettek, más a helyzet a levegőben: az oroszok továbbra is sikeresen pusztítják az ukrán energetikai infrastruktúrát. Hétvégén az orosz rakéta- és dróncsapások hulláma megbénította Ukrajna energiarendszerének csaknem felét, sőt az ukránok arra figyelmeztettek, hogy a fővárosban az elektromos hálózat teljes leállásával kell szembenézni. Az ENSZ szerint a fűtőolaj-, víz- és áramhiány miatt a télen további két-három millió ember hagyja el az otthonát meleget és biztonságot keresve.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/48. számában jelent meg november 25-én.
