A román után a szlovák nagykövetet is behívatták Orbán Viktor tusványosi beszéde miatt

A román után a szlovák nagykövetet is behívatták Orbán Viktor tusványosi beszéde miatt

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (k) előadást tart a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 22-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Románia után Szlovákia is behívatta a külügyminisztériumba az ország magyar nagykövetét – írja a Napunk. Az ok: Orbán Viktor tusványosi beszéde.

„Csehszlovákia (és később Szlovákia) vagy Magyarország egyformán utódállamai Ausztria–Magyarországnak. A mai Magyarországtól ezért semmit nem szakíthattak el” – írja állásfoglalásában a szlovák külügyminisztérium, hozzátéve, hogy „Szlovákia területi integritásának vagy szuverenitásának bármilyen közvetett vagy közvetlen megkérdőjelezése számunkra abszolút elfogadhatatlan”. Magyarországgal a normális és nyugodt kapcsolatok fenntartása áll érdekükben, de „a kölcsönös érzékenységek szem előtt tartásával és tiszteletben tartásával”. A magyar miniszterelnök aktuális kijelentései azonban szerintük nem ebbe az irányba tartanak.

A külügyminisztérium ezért Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek „az elszakított országrészeken való munkával” kapcsolatos kijelentései miatt behívatta Magyarország nagykövetét, és magyarázatot kért tőle a magyar miniszterelnök szavaira – zárja közleményét a külügy.

Az már korábban kiderült, hogy Románia is bekérette a magyar nagykövetet. Orbán Viktor a tusványosi beszédét ugyanis azzal indította, hogy kapott egy útmutatót a román külügytől, amelyben azt kérték, ne beszéljen olyasmiről, ami a román érzékenységet sérti, a nemzeti kisebbségekről, a kollektív kisebbségi jogokról és olyan közigazgatási egységekről, amelyek nem léteznek. A miniszterelnök szerint Erdélyre és Székelyföldre gondolhattak, ám szavai szerint „mi sohasem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének”. A román miniszterelnökre is tett megjegyzést, szerinte mióta ő a miniszterelnök, Ciolacu a 20. román kollégája. Szijjártó Péter később a találkozó hangnemét és hangulatát nyugodtnak és udvariasnak minősítette.