– A szuverenitás védelméről szóló törvény és a széles hatáskörökkel bíró Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása sérti a szabad és tisztességes választások elvét – ezt is tartalmazza az az ötpárti határozattervezet, amelyről a jövő héten szavaz az Európai Parlament (EP) plenáris ülése. A parlamenti állásfoglalás-tervezet leszögezi, hogy az uniós értékek rendszerszintű megsértésének megállapítása céljából 2018-ban elindított hetes cikkelyes eljárás alatt a helyzet romlott, amihez hozzájárult az európai intézmények határozott fellépésének a hiánya. Mindez az országot a választási autokrácia hibrid rendszerévé tette – ismertette a tervezetet a Népszava.
A dokumentum megismétli: komoly aggályokat vet fel az a decemberi európai bírósági határozat, amely – az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését szolgáló intézkedések nyomán – 10,2 milliárd euró támogatást szabadított fel Magyarország számára anélkül, hogy az uniós források szabályszerű elköltését megfelelő pénzügyi ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások biztosítanák. Ezért felszólítja a döntéshozó Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a határozatát, „különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a volt igazságügyi miniszter kiszivárogtatott, az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaló megnyilatkozásai fényében”.
Véleményt mondanak a képviselők a Brüsszel nyomására felállított Integritás Hatóságról is, amelynek puszta létrehozása szerintük nem elegendő a problémák kezelésére. Ragaszkodnak hozzá, hogy megerősítsék az új intézmény vizsgálati hatáskörét, hogy kötelezővé tegyék az ajánlásait és biztosítsák megfelelő hozzáférését az adatbázisokhoz. Ahogy az utóbbi egy évben jóváhagyott EP-állásfoglalásokban, úgy a mostani tervezetben is előkerül a „stratégiai érdekűnek minősített vállalatokkal szembeni rendszerszintű diszkriminatív gyakorlat”, ami miatt bizonyos cégek kiszorulnak a magyar piacról. A parlament ezért felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, az efféle gyakorlatokat lehetővé tevő magyar jogszabályok összhangban vannak-e a hatályos európai joggal, és ha kell, a panaszokat vigye az EU Bírósága elé.
