Egy kicsi, lassan növekvő csoport alakult ki a Kreml falain belül, amely egyre kritikusabban szemléli az Ukrajnában zajló háborút – írja a Bloombergre hivatkozva a 24.hu. A hírügynökség tíz forrásra hivatkozva írja azt, hogy ez a magas rangú tisztviselőket is magában foglaló csoport tagjai szerint a háború „katasztrofális hiba, ami évekre vissza fogja vetni Oroszországot”.
A megtorlástól tartó, névtelenül nyilatkozó személyek ugyanakkor úgy vélik: semmi esély arra, hogy Vlagyimir Putyin irányt váltson, ahogy arra sem, hogy odahaza valaki szembeszálljon vele. Putyin egyre inkább a keményvonalas tanácsadók szűkebb körére támaszkodik, és elutasítja más tisztviselők azon próbálkozásait, hogy figyelmeztessék őt az országot megbénító gazdasági és politikai következményekre, olvasható a cikkben, amely hozzáteszi: a Kremlen belül is vannak már olyanok, akik egyre inkább tartanak attól, Putyin akár nukleáris fegyvereket is bevethet.
„Csak napjaink, vagy óráink vannak hátra”
Videóüzenetben kér segítséget az Azobsztal gyárból egy tengerészgyalogos parancsnok. Rengeteg civil és legalább félezer sérült katona van az oroszok által ostromlott mariupoli üzem területén.
Közben Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő az Azonnali.hu-nak írt cikkében arra hívta fel a figyelmet, Oroszország komoly stratégiai hibát vétett, amikor nem számolt azzal, hogy Finnország csatlakozhat a NATO-hoz. – Elég ránézni a térképre, hogy lássuk Finnország lehetséges NATO-csatlakozása mit fog jelenteni Oroszország számára. Egy új 1300 kilométeres határt az Észak-Atlanti Szövetséggel, ráadásul jelentős közelségben két orosz stratégiai célponthoz, Szentpétervárhoz és Murmanszkhoz – fogalmazott a szakértő, megjegyezve: Moszkva az elmúlt évtizedben sokat nyert azzal, hogy Finnország katonailag semleges volt, érdemi katonai erőt nem kellett állomásoztatni az északi területein.
– A lehetséges finn (és svéd) NATO-csatlakozás hírére Moszkvában csak a fejüket foghatják, hiszen ez egy olyan stratégiai baklövés, az ukrajnai háború egyik „pillangóhatása”, amelyet számba kellett volna vennie a vezetésnek a lehetséges kockázatok között – hangsúlyozta Wagner Péter, megjegyezve: a fenyegetőzéseken kívül egyelőre kevés mozgástere marad az orosz vezetésnek. A mostani háború jelentősen megtépázta az orosz hadsereg képességeit, a szankciók az ország jövőbeli gazdasági teljesítőképességét fogják lecsökkenteni, miközben a haderőre most már az orosz-finn határon is nagyobb számban lenne szükség.
