Stratégiai baklövést követett el Putyin, a Kreml falain belül is többen ellenzik a háborút

Stratégiai baklövést követett el Putyin, a Kreml falain belül is többen ellenzik a háborút

Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) megkoszorúzza a moszkvai Kreml fala mellett lévő ismeretlen katona sírját a haza védelmezőjének napján 2022. február 23-án. Ez a nap korábban a szovjet Vörös Hadsereg napja volt (Fotó: MTI/EPA/Pool/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egy kicsi, lassan növekvő csoport alakult ki a Kreml falain belül, amely egyre kritikusabban szemléli az Ukrajnában zajló háborút – írja a Bloombergre hivatkozva a 24.hu. A hírügynökség tíz forrásra hivatkozva írja azt, hogy ez a magas rangú tisztviselőket is magában foglaló csoport tagjai szerint a háború „katasztrofális hiba, ami évekre vissza fogja vetni Oroszországot”.

A megtorlástól tartó, névtelenül nyilatkozó személyek ugyanakkor úgy vélik: semmi esély arra, hogy Vlagyimir Putyin irányt váltson, ahogy arra sem, hogy odahaza valaki szembeszálljon vele. Putyin egyre inkább a keményvonalas tanácsadók szűkebb körére támaszkodik, és elutasítja más tisztviselők azon próbálkozásait, hogy figyelmeztessék őt az országot megbénító gazdasági és politikai következményekre, olvasható a cikkben, amely hozzáteszi: a Kremlen belül is vannak már olyanok, akik egyre inkább tartanak attól, Putyin akár nukleáris fegyvereket is bevethet.

Közben Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő az Azonnali.hu-nak írt cikkében arra hívta fel a figyelmet, Oroszország komoly stratégiai hibát vétett, amikor nem számolt azzal, hogy Finnország csatlakozhat a NATO-hoz. – Elég ránézni a térképre, hogy lássuk Finnország lehetséges NATO-csatlakozása mit fog jelenteni Oroszország számára. Egy új 1300 kilométeres határt az Észak-Atlanti Szövetséggel, ráadásul jelentős közelségben két orosz stratégiai célponthoz, Szentpétervárhoz és Murmanszkhoz – fogalmazott a szakértő, megjegyezve: Moszkva az elmúlt évtizedben sokat nyert azzal, hogy Finnország katonailag semleges volt, érdemi katonai erőt nem kellett állomásoztatni az északi területein.

– A lehetséges finn (és svéd) NATO-csatlakozás hírére Moszkvában csak a fejüket foghatják, hiszen ez egy olyan stratégiai baklövés, az ukrajnai háború egyik „pillangóhatása”, amelyet számba kellett volna vennie a vezetésnek a lehetséges kockázatok között – hangsúlyozta Wagner Péter, megjegyezve: a fenyegetőzéseken kívül egyelőre kevés mozgástere marad az orosz vezetésnek. A mostani háború jelentősen megtépázta az orosz hadsereg képességeit, a szankciók az ország jövőbeli gazdasági teljesítőképességét fogják lecsökkenteni, miközben a haderőre most már az orosz-finn határon is nagyobb számban lenne szükség.