Vád alá helyezte a képviselőház szerdán Donald Trumpot a törvényhozás elleni véres támadás miatt. Így ő lett a történelemben az első amerikai elnök, akit másodjára is az impeachment eljárás alá vontak. Mostmár a szenátuson múlik, hogy leváltják-e tisztségéből, és akár azt is megtiltják-e neki, hogy a jövőben bármilyen közhivatalt töltsön be. A javaslatot mindkét párt képviselői támogatták: még a republikánusok közül is többen szavaztak igennel. Trump és Biden is megszólalt a szavazás után.
Elfogadta az amerikai képviselőház szerdán azt a törvényjavaslatot, amely impeachment-eljárást indít Trump ellen. A javaslatot 232 igennel, 197 nemmel szavazta meg az amerikai képviselőház helyi idő szerint szerdán délután. 4 képviselő nem szavazott. A javaslatot mindkét párt képviselői támogatták: még a republikánusok közül is többen, egészen pontosan tízen szavaztak igennel.
– Tudjuk, hogy az Egyesült Államok elnöke szította ezt a felkelést, ezt a fegyveres lázadást az országunk ellen. Mennie kell – egyértelmű és azonnali veszélyt jelent a nemzetre, amelyet mindannyian annyira szeretünk – hangsúlyozta Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti vezetője a szavazás előtt. A plenáris vita kezdetén elmondott beszédében belföldi terroristáknak nevezte azokat, akik egy héttel ezelőtt megrohamozták a képviselőház épületét. A támadásban öten meghaltak, sokan megsérültek, a kongresszusnak pedig órákra meg kellett szakítania az ülését, amelyen az elnökválasztási eredményeket érvényesítették.
A republikánus párt vezérszónoka, Jim Jordan szerint a demokraták „el a akarják törölni” Donald Trumpot. – Az impeachment helyett arra kellene fókuszálni, hogy hogyan egyesítsük a nemzetet, a vádeljárás megindítása pedig egész biztosan nem segít az országnak feldolgozni azokat a tragikus és borzalmas eseményeket, amelyeket mindannyian elítélünk – mondta a jobboldali politikus.
Trump nem beszél az impeachmentről
A szavazás lezárása után nem sokkal – tőle szokatlan módon – az Ovális irodából intézett beszédet a nemzethez Donald Trump. Habár formálisan nem beszélt az impeachmentről, annyit elmondott, hogy a törvényhozás épületét megtámadók nem igaz hívei és elítéli az erőszakot. Az erőszakos cselekmények ellene vannak annak, amiben ő hisz és annak, amiről a mozgalma szól – tette hozzá.
Donald Trump beszélt a következő napokban várható tüntetésekről is. Mint mondta, minden amerikai alkotmányos joga a demonstráció, de nem történhet semmilyen erőszak, semmilyen törvénysértés és semmilyen vandalizmus.
Biden két lovat ülne meg egyszerre
Remélem, hogy a szenátus vezetése megtalálja a módját annak, hogy az alkotmányos kötelezettségének eleget téve foglalkozzon az impeachment eljárással és egyúttal dolgozzon a nemzet számára sürgős ügyekkel is – írta közleményében Joe Biden.
A vádeljárás alapját képező eseményekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta a megválasztott elnök, hogy a törvényhozás elleni támadást politikai szélsőségesek és belföldi terroristák követték el, akiket Donald Trump bujtott fel az erőszakra.
Trump veszélyes a jogállamiságra – ezt írja a törvénytervezet
– Donald Trump súlyos bűncselekményt és vétséget követett el azáltal, hogy erőszakra bujtott fel az Egyesült Államok kormánya ellen – olvasható a mindössze négyoldalas törvényjavaslatban. A képviselőház által elfogadott impeachment dokumentum szerint Trump elnök veszélybe sodorta az Egyesült Államokat és kormányzati intézményeit. Fenyegetést jelentett a demokratikus rendszer integritására, akadályozta a békés hatalomátadást, kényszer alá helyezett egy vele egyenrangú hatalmi szervet. Vagyis a dokumentum szerint Donald Trump mindezzel bebizonyította, hogy veszélyt jelentene a nemzet biztonságára, a demokráciára és az alkotmányra, ha továbbra is hivatalban maradna. Olyan módon viselkedett, amely összeegyezhetetlen az önkormányzással és a jogállamisággal. Ez vádemelési eljárást és tárgyalást, a hivatalából való eltávolítását, és bármely közhivatal vállalása alól való eltiltást vonz magával Donald Trump ellen.
A dokumentum idézi a 3. és a 14. alkotmánymódosítást, amelyek értelmében eltiltható a közhivatal viselésétől az a személy, aki felkelésben vagy lázadásban vett rész az Egyesült Államok ellen.
A képviselőház által megszavazott törvényjavaslat felidézi, hogyan Trump hogyan tüzelte fel híveit a törvényhozás elleni támadásra múlt szerdán. A dokumentum arról is ír, hogy az elnök már január 6-a előtt is mindent megtett az elnökválasztási eredmények megkérdőjelezése és ellehetetlenítése érdekében, például telefonon arra kérte a georgiai kormányzót, hogy „találjon” annyi szavazatot, ami megváltoztatná a végeredményt az államban.
A szenátuson a sor, elmozdítják-e Trumpot
Azt követően, hogy a képviselőház szerdán vád alá helyezte Donald Trumpot, az ügy a szenátus elé került. Az alkotmány szerint a szenátoroknak kell lefolytatniuk a tárgyalást, és a végén kijelenteni, hogy Trump bűnös-e vagy sem. Az impeachment eljárás szenátusi jövője azonban továbbra is bizonytalan. Egyrészt kérdéses a republikánus politikusok támogatása és így a kétharmad, másrészt a tárgyaláshoz szükséges idő is. Az is elképzelhető, hogy csak január 20-a, Trump mandátumának lejárta után dönthet a szenátus az ügyben. Utóbbit valószínűsíti a CNN értesülése, amely szerint Mitch Mcconnell a szenátus republikánus vezetője azt mondta, hogy nem hív össze rendkívüli ülést, így legkorábban január 19-én kerülhet a testület elé a kérdés. A jobboldali politikus arra is rámutatott, hogy az eljárás hossza miatt kizárt, hogy még Donald Trump hivatali ideje alatt bármilyen döntést hozzon a szenátus.
Épp ezért lehet nagy jelentősége annak, hogy a törvényjavaslatban szerepel az is, hogy nemcsak a jelenlegi posztjától foszthatnák meg Donald Trumpot, hanem akár attól is hogy a jövőben közhivatalt tölthessen be, illetve részesedjen a leköszönt elnököknek járó juttatásokból.
A közhivatal betöltésének kérdése egy alkotmányjogilag nagyon bonyolult és ingoványos terület, hiszen még egyik elnök ellen sem kellett bevetni ezt az eszközt és még egyetlen bíróság vagy kongresszus sem hozott ítéletet ebben a kérdésben – mondta Ross Garber alkotmányjogász a CNN-nek.
Impeachment: a képviselőház vádat emel, a szenátus elítél
Az Egyesült Államok alkotmánya szerint az impeachment eljárás során a képviselőház emelhet vádat egy közjogi tisztséget betöltő személy ellen, az ügy tárgyalását és az ítéletet pedig a szenátus mondhatja ki. A vétségek között szerepel a hazaárulás, a vesztegetés, valamint a súlyos bűncselekmények és vétségek elkövetése. Az Egyesült Államok történelmében még egyik elnököt sem sikerült elmozdítani hivatalából ezzel az eszközzel, de már többeket vád alá helyeztek így, erről itt írtunk korábban. Donald Trumpot először 2019 végén vonták az eljárás alá hivatali visszaélés és a kongresszus akadályoztatása miatt. Bár a képviselőház vádat emelt ellene, a szenátus végül nem ítélte el. Ő az első amerikai elnök a történelemben, aki ellen kétszer is impeachment eljárást indítottak és vád alá helyeztek.