A Science-ben közölt tanulmány megállapításai szerint a kínai nagyvárosok majdnem fele folyamatosan süllyed a túlzásba vitt talajvíz-kitermelés, illetve a féktelen ingatlanfejlesztések döbbenetes súlya miatt. Ebből a szempontból hasonló sors várhat rájuk, mint Dzsakartára (a süllyedő jelenlegi és a jövőbeli indonéz fővárosról nemrégiben írtunk).
Az ország keleti partvidékének számos ismert nagyvárosát érinti a probléma, így például Pekinget vagy Tiencsint is. A süllyedés okozta problémát tetézi a tengerszint-emelkedés, ami miatt száz év múlva akár már a kínai lakosság tíz százalékának is folyamatos áradásokkal, talajerózióval és fölcsuszamlásokkal kell szembenéznie.
A kutatásban a több tucatnyi tagot számláló kínai kutatócsoport tagjai minden legalább kétmillió lakosú kínai város 2015 és 2022 között tapasztalható süllyedését megmérték (82 ilyen város van). Az eredmények szerint 45 százalékuk süllyed legalább évi 3 milliméteres sebességgel, míg 16 százalékuk több mint egy centimétert süllyed évente.
E nagyvárosokban lakik a kínai városi népesség kétharmada (920 millió ember). Az már eddig is ismert volt, hogy a süllyedés sok kínai város problémája, de ez az első kutatás, amelybe az ország összes nagyvárosát bevették. A süllyedés nyomon követéséhez alapvetően a Sentinel műholdak földfigyelő radarjainak adatait vették alapul, amelyek hihetetlen pontossággal képesek a felszín függőleges elmozdulásait detektálni.
Több természetes és emberi tényezőt is azonosítottak, amelyek okozhatják a süllyedést. Természetesen az egyik legfontosabb faktor a város alatti kőzetek geológiai jellemzői, amelyek meghatározzák, hogy a felszín mekkora súlyt képes elviselni süllyedés nélkül. De nagyon erős összefüggést találtak a süllyedés és a talajvíz kitermelése között is. Ilyenkor üresen maradnak a talaj apró üregei, amelyek a város súlya alatt összeroskadnak. A számítások szerint a talajvíz eltűnése főként emberi tényezőkre vezethető vissza, a csapadékmennyiség változása csupán a variancia 12 százalékáért tehető felelőssé.
Jelentősen hozzájárul a süllyedéshez a közlekedési hálózat is, mivel a járművek folyamatos rezgést keltenek, ami tovább fokozza a talaj összetömörülését a városi épületek és infrastruktúra súlya alatt. Hasonló hatással jár a bányászat és a szénhidrogének kitermelése is. Jelenleg a kínai városok hat százaléka fekszik a tengerszint alatt, de ez az arány száz év múlva már 26 százalékos lehet. A süllyedés megállítása nem feltétlenül esélytelen. Tokió egyes részei a múlt század folyamán öt métert süllyedtek, ugyancsak a talajvíz fenntarthatatlan kiszivattyúzása miatt. De a hetvenes években betiltották a fúrt kutak vizének kiemelését, sőt vizet préseltek vissza a talajba, aminek hatására gyakorlatilag leállt a süllyedés.
