– Az augusztus 6-án indított ukrán ellentámadásra senki nem számított, mert azt semmiféle katonai logika nem magyarázza. Ami mégis magyarázat lehet, az az, hogy a váratlan támadással az ukrán hadvezetés szeretné megosztani az orosz erőket. Pontosabban lekötni a tartalékot, illetve elvonni azokat a frontvonalról, és ezzel segíteni a tavaly október óta védekezésre kényszerített frontvonalbeli ukrán egységeket – elemezte Kaiser Ferenc a kurszki régióban múlt héten végrehajtott ukrán támadás hátterét a Magyar Hangnak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyetemi docense arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz területre való betörés ellenére egyelőre nem érkeztek hírek az orosz támadások leállásáról a frontvonalon.
A szakértő szerint nem katonai, sokkal inkább kommunikációs jelentősége van a múlt heti támadásnak. Az ukrán hadvezetés mostanáig nem nagyon kommunikált a háború állásáról, a kurszki támadásról maga Zelenszkij ismerte el, hogy azt ők hajtották végre. Ezzel nyilvánvalóan a nyugati támogatóknak akarták bizonyítani, hogy képesek sikereket elérni. Abban a tekintetben valóban sikernek értékelhető, hogy néhány nap alatt gyakorlatilag emberveszteség nélkül több száz négyzetkilométert foglaltak el, miközben a hadszíntéren a nagy nyári hadjárattal, hatalmas emberveszteséggel értek el ugyanilyen sikert, október óta azonban védekezésre kényszerülnek.
– Vagyis arról van szó, hogy a modern, kommunikációs háborúban nem elég sikert elérni a hadszíntéren, azt kommunikálni is kell. Ez esetben el kell hitetni, be kell bizonyítani a nyugati támogató országoknak, hogy az ukrán hadsereg képes sikereket elérni. Az oroszoknak pedig hatalmas presztízsveszteség, hogy az ukrán hadsereg képes volt mélyen behatolni oroszországi területre. Oda az orosz hadsereg legyőzhetetlenségének mítosza. Talán túlságosan magabiztosság váltak az orosz hadsereg vezetői, többek között ez magyarázza az ukrán sikereket – mondta a szakértő. Kaiser Ferenc szerint ehhez az is hozzájárult, hogy a térségben kis létszámú és másodvonalbeli orosz véderők voltak, illetve hogy az ukránok a fejlett nyugati haditechnikát használták az orosz védelmi kapacitás levadászására. Felhívta a figyelmet, utóbbi csak a nyugati haditechnikát biztosító országok beleegyezésével történhetett. Utóbbira utal az is, hogy az ukrán Pravda cikke szerint a Bundestag védelmi bizottságának vezetője, Marcus Faber szerint a Kurszk megyében végrehajtott villámháború sikere felveti annak szükségességét, hogy növeljék az ukrán védelmi erők számára szállított Leopard 2 harckocsik számát. Bármi is lesz ebben az ügyben a döntés, nagy kérdés, hogy vajon meg tudják-e tartani a most elfoglalt területeket az ukránok.
Erről Michael Clarke, a brit Sky News katonai szakértője is elmondta véleményét. Szerinte az ukrán hadsereg a mostani akcióval meg akarja változtatni azt a vélekedést, hogy a fronton érzékelhető lassú, de folyamatos területvesztés egyben a háború elvesztését is jelentheti. Az orosz területre való betöréssel egyben az Egyesült Államoknak is üzentek, szó sincs arról, hogy vesztésre állnának. Hozzátette azonban, hogy a mostani akcióval az ukrán hadvezetés ugyan meg tudta osztani az orosz erőket, jó eséllyel azonban legfeljebb egy hónapig tudják majd tartani magukat az ukrán csapatok.
Hogy ki kellene vonulni a frissen elfoglalt területekről, arról egyelőre nincs szó. A legfrissebb hírek szerint ugyanis a kurszki régió mellett már Belgorod térségében is megjelentek az ukrán egységek. Azt az oroszok is elismerték, hogy Kurszk után már ebben a régióban is elkezdték a lakosság részleges kitelepítését.
Kérdésünkre Kaiser Ferenc elmondta, nem tartja valószínűnek, hogy mostani akciójukkal az ukránok sikerrel tudnák tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a Kremlt. Egyrészt, mert az oroszok pillanatnyilag nyerésre állnak a ukrán fronton, másrészt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök többször elmondta, akkor lehet vége a háborúnak, ha Ukrajna átadja a négy oblasztot (régiót), amely a kétséges körülmények között zajlott népszavazás szerint Oroszországhoz szeretne csatlakozni. – Egyébként is, a békéhez valamiféle közös kiindulási pontra lenne szükség, például, hogy valamilyen demarkációs vonalban egyezzenek meg, amíg a tárgyalások zajlanak. Ennek egyelőre nyoma sincs. Az pedig, hogy a béke érdekében Ukrajna kivonuljon mintegy százezer négyzetkilométernyi területről, elképzelhetetlen. Annál is inkább, mert ezzel olyan területet adna át, amely fekvésénél fogva természetes védvonalat jelent az ukrán hadsereg számára – vázolta a helyzetet a szakértő.
A Moszkva közelében végrehajtott dróntámadásról Kaiser Ferenc elmondta, az csak egy a sorban, hiszen azok már tavaly megkezdődtek, hiszen már korábban is hajtottak végre hasonló támadásokat kritikus infrastruktúra létesítmények ellen több helyütt, például Moszkva, illetve Szentpétervár térségében. Ezek célja, hogy megosszák az orosz légvédelmi erőket. Az alacsonyan repülő drónokat ugyanis a hagyományos légvédelmi eszközökkel nehéz semlegesíteni, csapatvédelmi eszközökből viszont, amelyeket kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki, nem rendelkeznek elegendővel az oroszok, ezért azokat szét kell osztani a frontvonal és a kritikus infrastruktúra védelme között.
