Megdöbbentő az az arcátlanság, ahogy a szakmájuk becsületéért kiálló dolgozók, jelen esetben a pedagógusok jogait a kormányzat sárba tiporja. A jelenség mögött nem nehéz felfedeznünk a szervezett érdekvédelem hiányosságait, a viharos történelmi hátteret.
A magyar szakszervezeti mozgalom története a szenvedések és hatósági brutalitások szakadatlan láncolatát képezi. De a magyar szakszervezeti mozgalom története arról is tesz tanúságot, hogy úgy, mint más országokban, az üldözések nálunk sem ártottak a szakszervezeteknek. A feloszlatások ténye korántsem szüntette meg a szakszervezeti törekvéseket – foglalta össze velős rövidséggel a hazai munkásmozgalom helyzetét 1908-ban a Szakszervezeti Értesítő. A szerkesztőségi cikk – a szakszervezetek későbbi történetének ismeretében – akár naivnak, túlzottan optimistának is tekinthető.
Aranykor
Hiába a nehézségek, az üldöztetések, a hazai érdekvédelem ekkoriban, a XIX–XX. századfordulójától a második világháborúig élte virágkorát. Az 1860-as években megalakuló szakegyletek a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP, később SZDP) segítségével, a gyorsan fejlődő hazai iparhoz igazodva formálódtak át modern, szakmánként egyesületeket létrehozó, alulról szerveződő, a tagságnak felelős szakszervetekké – élén a Szaktanáccsal. A szakszervezetek a bérmozgalmakat, a sztrájkokat szervezték közösen az MSZDP-vel – igaz, törvény szerint ezt nem tehették volna meg, ezért a szakmánként létrejött féllegális szabadszervezetek segítségével vettek részt a bérharcokban, a munkabeszüntetésekben.
• Mikor volt a szakszervezetek aranykora?
• Tudtak-e működni a kommunista alatt?
• Mi ment félre a rendszerváltáskor?
A teljes cikket a Magyar Hang október 7-én megjelent, 2022/41. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
