Trópusi éjszakák, eltűnő évszakok

Ebből sem lesz termés – mutatott körbe a gazda lemondóan minden fordulónál. A négytonnás fémszörny kitartóan hasította a nagykunsági tájat, sűrű porfelhő kísérte az utunkat, hetek óta nem esett. Tavaly nyáron traktorvezetést kaptam születésnapomra: leleményes vállalkozók jó pénzért szórakoztatják a városi közönséget: az élmény garantált, és a vendég még fizet is a szántásért. De esetemben az élmény új jelentéssel telítődött, testközelből figyelhettem az Alföld pokoli nyarát: a régen látott tavaszi szárazság után a júliusi és augusztusi aszály leszámolt a gazdák maradék reményével is. De az ország egésze megszenvedte az extrém hőséget, ami talán még a szkeptikusokat is meggyőzte arról, hogy változtatnunk kell az életmódunkon, ha nem akarunk megfőni.

A hőmérsékleti szélsőségekről, az eltűnő évszakokról, a trópusi éjszakákról és az idei nyár várható időjárásáról Pongrácz Rita meteorológust, hidrológust, az ELTE TTK adjunktusát és Szabó Péter éghajlatkutatót, az ELTE TTK doktoranduszát kérdeztük.

– Ha az emberi tevékenységekből származó üvegházgáz-kibocsátás mértéke nem lassul, akkor az évtized végéről visszatekintve a tavalyi nyár már egyáltalán nem tűnik majd szélsőségesen forrónak – fogalmaz Pongrácz Rita. – És nem csak a nyarak változnak meg jelentősen, eltűnnek a hagyományos értelemben vett évszakok. A tél enyhül, a hőmérséklet ritkábban csökken fagypont alá, hóra egyre kevésbé számíthatunk, esőre annál inkább, a szimulációk alapján több is érkezik, mint ahogy eddig megszoktuk, miközben a nyár szárazabbá válik. Mindezek csak nagy átlagban érvényesülnek természetesen, vagyis lesznek majd hideg periódusok és nagy havazások is, de nem elképzelhetetlen, hogy felnő itthon egy generáció anélkül, hogy havat látna.