A békétlen békepárti

Ennyi év, oly sok kijózanító tapasztalat után is él bennem a remény, hogy a hatalmon lévők képesek a józan belátásra, felismerve az ország érdekét. Annyira naiv nem voltam, hogy feltételezzem: a Fidesz vereségnek nem nevezhető, ám az eredeti célkitűzésekhez képest nyilvánvalóan szerény választási eredménye valamifajta konszolidációt hoz a belpolitikába. Talán az orbáni gépezet az új kihívásokra nem is tudna már másfajta választ adni, mint a hatalomgyakorlás autoriter vonásainak erősítése, a közösség még erőteljesebb megosztása, az ellenfelek durva stigmatizálása. A propaganda kevésbé hatásos működését jelző eredmény nem a csatazaj halkítására, hanem a feltekerésére ösztönzi a kormányfőt, illetve a kommunikációt és a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterét, Rogán Antalt. Az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal aktiválása a kormánykritikus platformokra helyezett erőteljesebb nyomáson keresztül a hatalom bekeményítését jelzi. Párbeszéd helyett a fenyegetés, fenyítés politikájának fokozását a szinte korlátlan hatalmi arzenállal megtámogatva. A Magyar Péter fémjelezte Tisza Párt berobbanására és több intézet által mért további erősödésére tartalmi válasz helyett a Fidesz és roppant médiagépezete folytatja a kihívó imázsának rombolását, nem válogatva az eszközökben.

Ha belpolitikai konszolidációt nem reméltem is, azt gondoltam, az Európai Unió soros elnökségének átvétele magában hordozza annak lehetőségét, hogy a kormány a brüsszeli fősodorral vitatkozó, mégis a közösség lojális tagjaként mutassa fel Magyarországot. Ezt a törekvést még annak sem kellett volna feltétlenül kereszteznie, hogy a miniszterelnök minden rutinját mozgósítva pártját az Európai Parlament új, harmadik legerősebb frakciójába terelte. Orbán Viktor a Brüsszel bevételére indított újabb sikertelen roham után a maximumot hozta ki a helyzetből. A Patrióták Európáért-frakció ugyanakkor nem volt finnyás a tagfelvételkor, ennek még lehetnek hátulütői.

• Mi az igazi gond Orbán „békemissziójával”?
• Miként szolgálja az ország érdekét a nyugati fősodorral szembemenő külpolitikai aktivitás?
• Miért nem várható jabulás a magyar-német viszonyban sem?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap július 25-ig kapható 2024/29. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!