Közelgő végzet: a repülőtér nyomorítja meg a Debrecenhez tartozó Szepest

Megpecsételődni látszik a Debrecenhez tartozó Szepes sorsa: elkezdődött ugyanis annak az ingatlanállománynak a felmérése, amely a helyi nemzetközi repülőtér bővítésének útjában állhat. Erről szól több értesülésünk, és ezzel csengenek egybe a debreceni polgármester közgyűlésen elhangzott szavai is. A jelek arra mutatnak: nem utópia a lakók kártalanítási reménye.

A Szepesre vezető utat Sárga dűlőként emlegetik Debrecenben. Szűk. Ha kamion vetődik erre – a közeli szeméttelep miatt előfordul –, le kell húzódni az autóval az árok partjára. A kátyúk miatt helyenként máskor is. Ám a Sárga dűlő egy szempontból mégis különb sok más forgalmasabb útnál: olyan masszív alapja van, amit egy dűlőút messze nem indokol. Ám ez nem véletlen: a közelben fekvő debreceni repülőtér miatt építették erősre, mivel a reptér rádiós irányítópontjához vezetett. Az út ma már Szepes megközelítését szolgálja.

A mintegy 150 lakosú Szepes különleges helyzetével január végi riportunkban foglalkoztunk. A CATL akkumulátorgyára miatt jártunk a külterületi településrészen, miután többen értetlenségüknek adtak hangot, amiért a kínai beruházó innen durván másfél kilométerre építené fel óriásüzemét. Akadt lakó, aki azt mondta: értékeljék fel az ingatlanát, kártalanítsák, és ő elköltözik. Az volt a benyomásunk, sokan reménykednek kártalanításban. Nem feltétlenül a majdani CATL-gyár miatt, hanem a debreceni nemzetközi repülőtér közelsége miatt is. A leszálló gépmadarak ugyanis itt már olyan alacsonyan repülnek, hogy ha az emberek felnéznek, szó szerint belátnak a gép ablakain. Érdemes megjegyezni: ez az „ősszepesiekek” kevésbé zavarja. Mint mondták: úgy nőttek fel, hogy szovjet gépek zúgtak felettük.

A repülők szaporodását a fentiek okán a szepesiek a fejük felett érzékelik. Az egykori szovjet katonai repülőtér ma a Wizz Air második hazai légibázisa, ahol 2019-ben 600 ezer utas fordult meg. Világviszonylatban ez nem kiemelkedő szám, regionálisan azonban igen: a nagyváradi és kassai repteret ekkor bőven überelte. A pandémia ugyan jelentősen visszavágta az utasforgalmat, de a légikikötő így is elérte kapacitása határait – a kifutópályát és az utasokat fogadó terminált tekintve egyaránt.

• Miért nem lenne szabad Szepesnek abban a formában léteznie, ahogyan ma kinéz?
• Hogyan lett botrány abból, hogy némelyek oda építkeztek, ahol egyébként nem lehetett volna szabályosan? Mi történt aztán a nagyszámú szabálytalanul épített házzal?
• Miért küzdöttek, tüntettek évtizedeken át a helyi lakosok?
• Miért állítják a szepesiek, hogy tudatosan sorvasztják el a településrészt?
• Milyen múltja van a debreceni repülőtérnek? Mit mond a helytörténész?
• Milyen reptéri fejlesztéseket terveznek?
• Milyen okai lehetnek a Szepest övező titkolózásnak?
• Hány ingatlan felmérése történt meg Szepesen?
• Hogyan alakultak az elmúlt években a debreceni repülőtér és a létesítményt működtető cég tulajdonviszonyai?

A teljes cikket a Magyar Hang március 3-án megjelent, 2023/9. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!