„A te sorsodat is a jelentés dönti el, Galamb”
Baróti Géza, Kristóf Attila és Ruffy Péter (Forrás: Arcanum)

Ruffy Péter (1914–1993) a XX. század legismertebb magyar újságírója, élete utolsó évtizedeiben pedig a régi Magyar Nemzet főmunkatársa volt. Pályáját a szocializmus idején többszörösen megnehezítették, nemcsak jelentések születtek róla, de megpróbálták beszervezni is.

Nem ellenforradalmi szellemű publicista, ám valami külső rossz hatás észrevehető az „írásmodorában” – jelentette 1958-ban Ruffy Péterről egy nem éppen jóhiszemű fotográfus, a „Képes” fedőnevű ügynök, majd baljósan így folytatta: „ez akár a rendszerrel szembeni kritika megnyilvánulása is lehet”.

A lírai hangvételű riportjairól ismert, a szocializmustól alkatilag idegenkedő, nagyváradi születésű, pályáját a Brassói Lapoknál kezdő, aztán hamarosan Budapesten folytató, a XX. századi magyar sajtó egyik legrangosabb publicistájává érő Ruffy Péter legnagyobb elismerését feltehetően Illyés Gyulától kapta. Ahogy a költő barát Ruffy Világaim című kötetének előszavában fogalmazott: „Életművet szerkeszt össze. Mintegy fal mellett haladva egy cél felé, amelyről az idő fogja kimutatni – mutatja máris – hogy irodalmi. Különös sorsú író ő, nem egyetlen a maga útján.”

Valóban a fal mellett haladt, erősíti meg maga Ruffy is Illyés gondolatát egy későbbi írásában: óvatos volt, de szinte minden cikkéből, könyvéből sütött a rendszeridegenség, az alkalmazkodás elviselhetetlensége. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján Baróti Géza és Kristóf Attila mellett az egyik szerzője volt a hajdani Magyar Nemzet társadalmi visszásságokat bíráló gúnyos-ironikus, erősen áthallásos, híres Malibu-sorozatának (Utazások a fekete Malibun, A fekete Malibu nyomában stb.). Sőt nemcsak szerzője, de szereplője is: a szövegek Galambja Ruffy Péter.

Erről is olvashat a cikkben:
• Galamb, alias „Őzarcú” számtalan megtűrt vagy éppen tiltott dugárut csempészett a magyar sajtóba
• „Nacionalista tendenciái” miatt a Tájékoztatási Hivatal haragját is kiváltotta
• Hogyan szerelte le az állambiztonság beszervezési kísérleteit?

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 3-án megjelent 2021/36. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!