Bugyik, férjek, pénztárcák: nem a dresszkód a női sportolók egyetlen problémája

Bugyik, férjek, pénztárcák: nem a dresszkód a női sportolók egyetlen problémája

A magyar strandkézilabda-csapat, miután 2–0-ra legyőzte Hollandiát az Ifjúsági Olimpiai Játékok bronzmérkőzésén Buenos Airesben 2018 októberében (Fotó: Reuters/Ian Walton)

Több évnyi kemény küzdelemre volt szükségük a női strandkézilabdázóknak, hogy a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) vezetői néhány centit engedjenek a szigorból. Az előírások szerint a játékosok kizárólag bikinialsóban léphettek pályára, és ezt annyira komolyan vették a szabályalkotók, hogy a norvég válogatottat júliusban 1500 euróra büntették, amiért a csapat rövidnadrágban játszott. A szankció hatalmas botrányt okozott, és ráirányította a figyelmet az öltözködései kötelezettség elleni harcra. Még a sportág határain túlról is érkeztek támogatók, így például Pink amerikai énekesnő is kiállt a norvég válogatott mellett, és felajánlotta, hogy kifizeti a büntetést. Végül azonban az IHF is belátta, hogy nem éri meg tovább védelmezni a szabálykönyv inkriminált passzusát, és eltörölték a kötelező bikinit. Túlzott engedékenységgel azért így sem vádolhatjuk a szövetséget: a férfi szakágban természetesnek vett rövidnadrág továbbra is álom, a nők a bugyinál hosszabb szárú, de szigorúan testhez simuló ruhában kötelesek megjelenni a homokon.

A norvég strandkézisekhez hasonlóan a német tornászválogatott tagjai is az öltözködésükkel tüntetnek a sportági szabályok ellen. A bokától a csuklóig zárt, testhez simuló ruhájukkal a versenyzők a német szövetség szerint a sportág szexualizációjára igyekeznek felhívni a figyelmet. Vagyis arra, hogy az előírásokkal szexuális tárggyá degradálják a nőket, akiknek a megjelenése fontosabb szempont a teljesítményüknél. A németek tavasz óta tartó akciója egyelőre nem mozgatta meg a sportvilágot, az egyik vezető versenyruházatot gyártó cég vezetője legalábbis az AP hírügynökségnek az olimpia előtt arról beszélt, hogy nincs nagy roham az egész testet eltakaró, egyrészes öltözékért.

Erről is olvashat a cikkben:
• Nem a dresszkód az egyetlen jele a sportban tapasztalható megkülönböztetésnek.
• Kinek tulajdonítják a nők által elért sikereket?
• Mivel vágott vissza a legenda szerint a világhírű futónak, Emil Zátopeknek a felesége, a szintén olimpiai bajnok Dana Zátpoková?
• Mennyivel keresnek többet a férfi sportolók, mint női társaik? 
• Hogyan lépett előre a kerékpársport a nemek egyenlősége terén?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!